Mivel jár, hogy nemzeti gyászt hirdet a kormány Ferenc pápa temetésének napjára?

Hétfőn, pár órával Ferenc pápa halála után jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, hogy a kormány nemzeti gyásznappá nyilvánítja az egyházfő temetésének napját, mert „ez megfelel a hagyományoknak és kifejezi a nemzet háláját a Szentatya iránt, és a nemzet gyászát”.

Keddre az is kiderült, a pápát április 26-án, szombaton helyezik végső nyugalomra Rómában, a szokásoktól eltérően azonban Ferenc úgy rendelkezett, hogy ne a Vatikánban, hanem a Santa Maria Maggiore-bazilikában temessék el. Ezt követi a kilencnapos gyász, majd várhatóan valamikor május 5-e és 10-e között kezdődik a konklávé, amelyen a következő pápát választják meg a bíborosok.

De mit jelent a nemzeti gyásznap? Jogszabályi definíciója szerint „a társadalom egészét, illetve annak jelentős részét érintő megrendülés és az ezt kifejező kegyeleti megemlékezés”. Gyásznapot a kormány rendeletben hirdethet a társadalmat mélyen megrázó katasztrófák, illetve olyan személyek halála miatt, akik a nemzet érdekében végzett munkásságuk, közéleti tevékenységük okán kiemelkedőnek bizonyultak.

Magyarországon jelenleg két állandó gyásznap van, ezek azok, melyekről minden évben megemlékezünk: október 6-át és november 4-ét, vagyis az aradi vértanúk emléknapját és az 1956-os forradalom leverésének évfordulóját nyilvánította gyásznappá a kormány.

Ezeket leszámítva a rendszerváltás óta eddig összesen nyolcszor hirdettek gyásznapot. Ezek közül négy alkalom valamilyen tragédiához, négy pedig egy konkrét személy halálához kötődik. Előbbiek közé tartozik az 1999-es deutschlandsbergi buszbaleset, a 2002-es móri bankrablás, a 2015-ös párizsi terrortámadás, illetve a 2017-es veronai buszbaleset áldozataira emlékezés.

Érdekesség, hogy a nemzeti gyásszá nyilvánított halálesetek közül is csak kettő emlékezett meg magyar személyről, Antall József mellett Puskás Ferenc temetésének napjára hirdette azt ki a kormány 1993-ban, illetve 2006-ban. Mellettük a 2010-es szmolenszki légikatasztrófában életét vesztő Lech Kaczyński lengyel államfő haláláról, valamint II. János Pál pápa 2005-ös haláláról emlékezett meg ily módon a kormány.

Ferenc pápa temetésének napja tehát a kilencedik emléknap lesz a sorban, esetében Semjén a gyásznap kihirdetését azzal indokolta, hogy nemcsak a katolikusok, hanem minden magyar hálás lehet a Szentatyának, aki „háromszor is fölkereste a magyarságot”. 2023-as apostoli látogatását, valamint a 2021-es budapesti eucharisztikus kongresszust megelőzően Ferenc pápa 2019-es, erdélyi látogatása során útba ejtette Csíksomlyót is azért, hogy magyar zarándokokkal találkozzon.

Nemzeti gyász meghirdetése esetén az erről szóló rendelet szerint a Parlament előtti nemzeti zászlót ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadás mellett vonják fel, majd félárbócra eresztik, a középületekre pedig kiteszik a fekete zászlót. Előírás emellett, hogy az iskolákban megemlékezzenek a gyásznapról, a nyilvános szórakozóhelyeken pedig „korlátozható” a zene- és műsorszolgáltatás az adott gyásznapra vonatkozó rendeletben foglaltak szerint.

Ez a dokumentum azonban cikkünk írásakor még nem jelent meg, így nem tudni, pontosan mire kell számítani szombaton. Legutóbb, II. János Pál pápa halálakor a rendelet igencsak szűkszavú volt, ebben csak felkérte a kormány a műsorszolgáltatókat és a nyilvános szórakozóhelyek, vendéglátóhelyek üzemeltetőit, hogy „biztosítsák a (…) nemzeti gyásznap méltóságát”, az állampolgárokat pedig arra buzdították, tisztelegjenek az elhunyt egyházfő emlékének. Más esetekben volt rá példa, hogy rendeletben írtak elő iskolai megemlékezést, illetve a zászlók kihelyezésének pontos szabályait is a hivatalos dokumentum szokta részletezni.

Az ügyben kérdéseket küldtünk a Kormányzati Tájékoztatási Központnak, azt szerettük volna megtudni, terveznek-e valamilyen korlátozást szombatra, illetve várható-e állami megemlékezés. Érdeklődtünk afelől is, a kormány tagjai közül részt vesz-e valaki a temetésen, cikkünk megjelenéséig azonban nem érkezett válasz. Kiderült azonban, hogy Sulyok Tamás államfő Rómába utazik a szertartásra, korábban pedig már Magyar Péter is jelezte, elkíséri utolsó útjára az egyházfőt.