Ferenc pápa 2025-ben, húsvét hétfőjén halt meg, de 2023-ban fedte fel, hogy „már előkészítette” a saját sírhelyét, amely a hagyományokat megtörve nem a vatikáni Szent Péter-, hanem a római Santa Maria Maggiore-bazilikában lesz. A Szent Péter-bazilikában nyugszik a legtöbb pápa – többek között az elődje, XVI. Benedek is –, Ferenc számára azonban a Santa Maria Maggiore-bazilika különös jelentőséggel bír. Erről a nemrég magyarul is megjelent Remény című önéletrajzában is írt:
„Halálom után nem a Szent-Péter bazilikában, hanem a Santa Maria Maggiore-bazilikában helyeznek majd örök nyugalomra. A Vatikán az utolsó szolgálatom helyszíne, de nem az örökkévalóságé. Abba a terembe költözöm, ahol most a kandelábereket tartják, a Béke Királynője közelében, akitől mindig segítséget kértem, és aki oly sokszor karolt fel pápaságom alatt. Megerősítették, hogy minden készen áll. Túl terjengősnek találtam a temetései szertartást, ezért beszéltem a szertartásmesterrel, hogy könnyítsek rajta: semmi felravatalozás, semmi koporsózárási szertartás. Méltósággal történjék a dolog, de csak úgy, mint bármely másik keresztény esetében.”

Ferenc pápa minden apostoli útja előtt és után ellátogatott a Santa Maria Maggiore-bazilikába, és az ott található Salus populi Romani ikon előtt imádkozott. A Mária-kegyképet a hagyomány szerint Szent Lukács evangélista festette, a rómaiak veszélyek és szerencsétlenségek elhárítása érdekében keresik fel, Mária közbenjárását kérve. Száz éve ő lesz az első, akit a Vatikánon kívül helyeznek örök nyugalomra.
Az egyszerűsítés jegyében Ferenc nem szeretné, hogy az elődeihez hasonlóan három különböző, ciprusfából, cinkből és szilfából készülő, egymásból nyíló koporsóban temessék el, ő egyetlen, fából és cinkből készült koporsót kért.
A Remény című könyvében beszélt élete utolsó időszakáról is. Azt írta: „Bár tudom, hogy más nagyon sokat tett értem, még egy kegyes gesztust kértem az Úrtól: »Gondoskodj rólam, kérlek, legyen, amikor csak óhajtod, de tudod, milyen gyáván viszonyulok a fizikai fájdalomhoz… Szóval, kérlek, ne fájjon túlságosan…«”