„A nemzetiségek parlamenti képviselete bár nemes cél lehetne, Magyarországon csak a választásirendszer-machinációk egyik eszköze” – állapítja meg a Political Capital friss értékelése, amely kitér arra is, hogy ez a téma a 2026-os választások közeledtével egyre fontosabbá válik, hiszen a német mellett jövőre először a roma nemzetiség is kedvezményes mandátumot szerezhet a magyar Országgyűlésben. Hozzáteszik:
ezzel nem is lenne semmi baj, ha valójában nem a Fidesz szerezne magának így két „olcsóbb” mandátumot.
Miért beszélünk egyáltalán olcsóbb mandátumról és miért éppen kettőről, és mit jelent az, hogy ezeket a Fidesz szerezné meg magának? Ehhez tudni kell, hogy az országgyűlési választáson nemcsak egyéni képviselőjelöltekre és egy párt országos listájára lehet szavazni, hanem nemzetiségi listára is. Ugyanis az országos nemzetiségi önkormányzatok is állíthatnak listát, erre viszont csak úgy lehet szavazni, ha az adott nemzetiséghez tartozó szavazó felveteti magát a nemzetiségi névjegyzékbe.
https://infogram.com/1pg37d3xnk217di93pgv2d6xjqbwp16zkq0
Így viszont nem szavazhat egy párt országos listájára, csak a nemzetiségi listára. A 13 elismert hazai nemzetiség valamelyikéhez tartozók így 2014 óta kellő számú választó és szavazat esetén kedvezményes mandátumszámítással, vagyis egy egyéni képviselői mandátumnál könnyebben – a kevesebb voks miatt „olcsóbban” – képviselőket, vagy ha a kedvezményes mandátum feltételeit sem érik el, akkor egy érdemi hatás- és jogkör nélküli nemzetiségi szószólót küldhetnek a Parlamentbe.
Egy nemzetiségi mandátum megszerzéséhez a korábbi választásokon 22-24 ezer szavazatra volt szükség – egy rendes listás mandátumhoz ezzel szemben 90 ezer körülire. Jövőre a várhatóan magasabb részvételi arány miatt a kedvezményeshez is 1-2 ezerrel több voksra lehet szükség – számolta ki a Political Capital, amely nyomon követi a névjegyzékeket, és ez alapján szerintük a roma névegyzékben szereplő jelenlegi mintegy 40, illetve a németeknél a 30 ezer fő már elég lehet a mandátumszerzéshez.
https://infogram.com/1p67m93k5rlrp7h5krz36j1kykb3p722p53
Éppen az említett, voksszerzéshez szükséges szavazatszám-minimum miatt a 13 elismert magyarországi nemzetiségből 11 kisebbségnek a lélekszáma miatt esélye sincs arra, hogy „rendes” mandátumot szerezzen, vagyis parlamenti képviselői helyre juttassa be jelöltjét. Ezek legfeljebb egy súlytalan nemzetiségi szószólót juttathatnak a törvényhozásba, az ő politikai mozgásterük viszont egy „rendes”, egyéniben vagy pártlistán mandátumhoz jutott képviselővel összehasonlítva valójában nem is létezik.
Nem véletlen, hogy eddig az egyik legnépesebb hazai kisebbségnek, a német nemzetiségnek sikerült csak valamilyen szinten képviseltetnie magát a Parlamentben: 2014-ben még csak szószólói, 2018-ban, majd 2022-ben már képviselői helyet szerezve. Ez a német nemzetiségi szószóló, majd képviselő Ritter Imre. Ő korábban a Fidesz-KDNP színeiben önkormányzati képviselő volt Budaörsön, mióta pedig parlamenti képviselő, a legfontosabb kérdésekben a kormánypártokkal együtt szavaz.
Ritter Imre német nemzetiségi képviselő (középen, vörös nyakkendőben) gratulál Orbán Viktornak az eskütétele után 2022. május 16-án
MTI / Illyés Tibor
Matematikailag még a roma kisebbségnek lenne módja saját képviselőt küldeni, de ők legutóbb listát sem tudtak állítani. Úgy tűnik, ez most sikerülhet, miután a közben nevet is váltott – Országos Roma Önkormányzat helyett Magyarországi Romák Országos Önkormányzataként működő – országos szervezet tavalyi tisztújításán elsöprő többséget szereztek a fideszes romák, és az új elnök, Aba-Horváth István nem is titkolja: céljuk, hogy 2026-ban cigány képviselőt juttassanak a parlamentbe, ahol a Fideszt támogatnák. Nem biztos azonban, hogy könnyű dolga lesz, mert nemrég saját roma szervezetében belviszály tört ki, amely elképzelhető, hogy az országos szervezetben mögötte meglévő többség egységét is megbonthatja.
A nemzetiségi választás rendszere ráadásul mindeközben reformra szorulna. Legfőképpen azért, mert a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2023 tavaszán jogerőssé vált ítélete jogsértőnek mondta ki több ponton is a magyar választási rendszer nemzetiségeket érintő szabályozását, amikor – két nemzetiségi szavazónak igazat adva – Magyarországot elmarasztaló ítéletet hozott. A bíróság ítéletét azonban több mint két éve nem hajlandó végrehajtani jogalkotóként a kormány.
https://hvg.hu/itthon/20250411_Ket-eve-nem-hajtja-vegre-a-kormany-a-strasbourgi-birosag-iteletet-hogy-tegye-igazsagosabba-a-valasztasi-rendszert-ebx
A még 2022 novemberében hozott elsőfokú ítélet felülvizsgálatával az Igazságügyi Minisztérium sikertelenül próbálkozott, így lett jogerős a döntés 2023 áprilisában. Eszerint sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét a választási rendszer kisebbségi, nemzetiségi voksolást szabályozó része. Az ügyet Karsai Dániel, az ALS-betegségben tavaly ősszel meghalt jogász vitte Strasbourgig, és a Bakirdzi és E.C. kontra Magyarország ügyben a bírói tanács – tagjai közt Paczolay Péter bíróval – megállapította:
- a magyar választási rendszer nem biztosítja kellően „a nép véleményének szabad kifejezését a törvényhozó testület megválasztása során”;
- aggályos, hogy a nemzetiségi listára szavazóknak le kell mondaniuk a pártlistára szavazásról;
- sérül a választás titkosságához való jog is a listára szavazás tényének rögzítése és az egyetlen listára szavazás miatt;
- a nemzetiségi lista zárt, vagyis csak fix névsorra lehet szavazni, így nincs mód a választói akarat valódi kifejezésére;
- alapvető jogkorlátozás, hogy a 13 magyarországi kisebbségből 11-nek a kis létszáma miatt esélye sincs arra, hogy parlamenti képviselőt válasszon.
A fenti, jogsértő keretek megváltoztatását tehát immár több, mint két éve jogerős ítélet írja elő, mégsem tett ez ügyben semmit a kormány. Pedig közben többször átírták a választási törvény más pontjait – ha éppen az szolgálta a Fidesz érdekét. Tavaly év végén például csaknem 80 ponton írták át a voksolás szabályait, már a 2026-os országgyűlési választásokra készülve, és átrajzolták az egyéni választókerületek határait – szerintük arányosan, de úgy, hogy azért a Fidesznek kedvezzen.
https://hvg.hu/itthon/20250619_Gulyas-Gergely-megint-megigerte-hogy-nem-valtoznak-a-valasztas-szabalyai-multkor-is-megigerte-aztan-valtoztak
(Nyitóképünkön: Orbán Viktor szavaz a 2022-es választás idején. Fotó: Túry Gergely)
