Csak Magyarország nem írta alá a kijevi orosz bombázást elítélő EU-s nyilatkozatot

A csütörtökön az ukrán főváros ellen végrehajtott orosz támadásnak 23 civil esett áldozatul, és megrongálódott többek között a British Council, az EU ukrajnai képviseletének épülete és több kijevi OTP-fiók is.

  • HVG

Egyetlen uniós tagállamként csak Magyarország nem írta alá a kijevi orosz bombázást elítélő nyilatkozatot. Az aláírók szolidaritásukat is kifejezték Ukrajna mellett, valamint elítélték Oroszországot a diplomáciai kapcsolatokat szabályozó bécsi egyezmény megsértése miatt.

A csütörtöki, Kijev elleni orosz támadás alatt ugyanis megrongálódott az EU ukrajnai delegációjának, illetve a British Councilnak is az épülete. Ezért Londonban és Brüsszelben is bekérették az orosz nagykövetet.

A nyilatkozat aláírói azt is kijelentették, hogy a csütörtöki támadás, mivel civilek és polgári épületek ellen irányult, egyértelműen háborús bűncselekménynek minősül, és minden parancsnokot, akinek ehhez köze volt, felelősségre kell vonni.

A nyilatkozatban az is szerepel, hogy az ilyen bűncselekmények csak megerősítik az Unió Ukrajna melletti kiállását, és felgyorsítják a 19. szankciós csomag előkészítését.

A Telexnek a KKM azzal indokolta, hogy nem írták alá a nyilatkozatot, hogy „Alaszkában hosszú idő után megindultak a tárgyalások Amerika és Oroszország között, ezzel végre közelebb kerültünk a békéhez. Ha béke lesz, nem lesz több bombázás és nem lesz több értelmetlen áldozata a háborúnak. Magyarország a béke pártján áll, ezért csak olyan dokumentumokat tudunk támogatni, amelyek előremozdítják a béke ügyét”.

A Kijevben megrongált OTP-fiókokkal kapcsolatban csütörtökön kerestük a Külügyminisztériumot, arra voltunk kíváncsik, hogy magyar érdeknek tekintik-e az OTP ukrajnai jelenlétét, és ha igen, akkor nem gondolják-e, hogy ezt az érdeket sérti az oroszok támadása. A tárca egyelőre nem válaszolt a megkeresésünkre, amennyiben megteszi, frissítjük cikkünket.

A csütörtöki, Kijev elleni dróntámadás abból a szempontból is emlékezetes, hogy a magyar kormány épp azt a napot választotta arra, hogy kitiltsa az ország területéről Robert Brovdi, vagyis Bródi Róbert őrnagyot, akit a Barátság kőolajvezeték elleni ukrán dróntámadások felelősének tekint. Az ukránok vérmérsékletük függvényében különféleképpen reagáltak erre a helyzetre.

Zelenszkij egy magyar nyelvű bejegyzésében az együttérzés hiányát rótta fel Szijjártó Péternek, Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter erkölcsi pusztulásnak nevezte azt, hogy magyar kollégájának fontosabbak az orosz csővezetékek, mint a Kijevben meggyilkolt gyerekek, míg maga Bródi azt üzente Szijjártónak, hogy dugja fel a seggébe a kitiltását.

A fideszes ukránfóbia táplálásán kívül nincs sok értelme Brovdi kitiltásának

A hatályos uniós jogszabályok szerint tagállami hatáskörben felülírhatók a Schengeni Információs Rendszerbe feltöltött jelzések, ráadásul a Barátság-kőolajvezeték támadása miatt tökéletesen értelmetlen egy őrnagyon elverni a port.

Hozzászólások