Negyedórán át zúgott a Budapesti Belvárosi Ferences templom harangja a Hadházy Ákos által szervezett minapi tüntetésen. Bár a tüntetők és az őket megszólító pap között emiatt kialakult konfliktust a propaganda úgy akarja keretezni, hogy a tüntetők az ötvenes évek egyházellenes üldözéseit vezénylő kommunisták szellemi örökösei, maguk a megtámadott ferencesek is óvnak a történtek effajta olvasatától, és keresik a megoldást.
Hónapok óta, minden kedden kora este kormányellenes tüntetés kezdődik a Ferenciek terén Hadházy Ákos felhívására, amelynek eddig nem tulajdonított különösebb jelentőséget a kormánymédia. A szeptember 23-i eseményen azonban olyan incidens történt, amelynek nyomán új színezet kapott az eseménysorozat.
A beszédek közben, 17 percen át zúgott a harang. Pár türelmét vesztő tüntető erre átlépett a templom kapuján, az illetékes keresésére indult, hogy tiltakozzanak a demonstráció megzavarása miatt. Ezt követően egy idős ferences, Reisz Pál atya lépett ki a kolostor kapuján, majd heves szóváltás alakult ki a pap és néhány tüntető között.
Reisz Pál atya
Cabrera Martin
Az eseményeket érzékelve Hadházy maga hagyta ott a pulpitust, és a szemtanúk értékelése szerint igyekezett a kedélyeket csillapítani. Kérve az atyát, hogy legyen megértő, aki viszont a templomi környezethez nem illő rigmusokat és táblákat kifogásolta. Azt kérte Hadházytól, keressen valami távolabbi helyet a tüntetésnek, mert hétről-hétre ellehetetlenül az esti szentmise megtartása a térről beszűrődő zajok miatt.
Az ügyben – mint a több kamera által is rögzített felvételekből is kiderült – a ferencesek korábban már levelet is írtak Hadházynak, aki viszont nem válaszolt rá.
A történteket a kormánypropaganda úgy tálalta, hogy a tüntetők rátámadtak egy papra, mert nem tudták elviselni a szentmisére invitáló harang hangját, amit még a kommunisták sem mertek megtenni az ötvenes években.
A vélt politikai haszon miatt – úgy tudni – olyan ötlet is felmerült, hogy jövő keddre kormánypárti szimpatizánsokat invitálnak a térre, mondván, ők majd megvédik a templomot a „keresztényüldözők” támadásaitól. Ezt viszont a ferencesek sem akarják, kívül szeretnének maradni a politikai csatározásokon, annál is inkább, mert – mint egyikük fogalmazott – ahogy egy bírónak vagy a köztisztviselőnek is meg kell őriznie politikai semlegességét, még inkább igaz ez a papra; nem a maga, hanem az egyház érdekében.
A spirituális értelemben vett „felkentség” senkit nem jogosít fel arra, hogy egyházi tekintélyét a saját ítéleteibe belekeverje, hiszen senki sem tévedhetetlen. A pap semmivel nem illetékesebb a politika megítélésében, mint az a hívő, aki hallgatja őt, hallgat rá, és akik között épp úgy vannak az egyik, mint a másik oldalhoz tartozók.
Egy élő templomi közösség
Ami a konkrétumokat illeti, az elmúlt hetek tüntetései kétségtelenül megnehezítették a templomban a szertartások végzését. A beszűrődő – sokszor trágárságot sem nélkülöző rigmusokkal színezett – zajok éles kontrasztban állnak a liturgikus cselekményekben való elmélyüléssel, az áhítattal. Erre talált egy – a jelekből ítélve nem túl szerencsés – megoldást az a pap, aki elrendelte a harangozást. Úgy ítélte meg: ha már zajok, akkor szóljon inkább a harang, az mégis csak jobban illik a miséhez.
Szó sem volt tehát egyszerű, a misekezdésre invitáló harangozásról, amely időtartamában is rövidebb. Egy ilyen hosszú harangozásra – ellentéten a propaganda állításaival – a rendszerváltásig nem is volt mód rá, hiszen a nagyvonalúan megtűrt déli harangszó mellett maximum a jelentősebb ünnepeken szabadott napjában többször is megkondítani a környéket az öblös hangjával betöltő monstrumokat a toronyban.
Bár az idegenforgalmilag is frekventált helyen, a Ferenciek terén álló templom életét nemcsak a tüntetések, de az állandósult zsivaj, a környéken működő vendéglátóhelyekről beszűrődő zajok is befolyásolják, elhelyezkedésének előnyei is vannak. Központi, tömegközlekedéssel való könnyű megközelíthetősége révén rendkívül aktív hitélet zajlik a falai között. Ezt jelzi az is, hogy itt – ellentétben a templomok többségével – akár a hajnali óráktól a késő éjszakába nyúlóan lehet gyónási alkalmat találni és sokkal több misét tartanak, mint bárhol másutt Budapesten.
Hadházy szeptember 23-i tüntetése, háttérben a templom
Cabrera Martin
Emiatt a kettősség miatt, a ferences rend maga is elfogadta a tér adottságait. A tüntetések esetében is valami kompromisszumos megoldást szeretnének. Erre elmondása szerint Hadházy is nyitott, azon van, hogy a következő tüntetésen minimalizálják a templomra nehezedő „környezeti terhelést”. Ezért például kevesebb zajhatással járó tevékenységet kér majd a résztvevőktől (például a sípokat, kereplőket ne használjanak a templom közelében).
Egyetértés van a tüntetések szervezője és a ferences közösség között abban, hogy lehet békés megoldást keresni, ezen már dolgozik is mindkét fél. Annak a tudatban, hogy senkinek nem használ, ha bárki is politikai üggyé akar tenni egy alapvetően más természetű ügyet. Egyik forrásunk ahhoz hasonlította a helyzetet, amikor két szomszéd próbál megegyezésre jutni, hogy egyikük se zavarja tevékenységével a másikat.
Ebbe az egymás közötti békés megegyezésbe viszont inkább akadály, semmint segítség, hogy vannak olyan politikai erők, amelyek a helyzet eszkalációjában érdekeltek.
(Nyitóképünkön Hadházy Ákos és Reisz Pál atya a szeptember 23-i tüntetés közben. Fotó: Cabrera Martin)
