Az Igazságügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a vagyonvisszaszerzést és elkobzás szabályrendszerét érintő törvények módosításáról szóló javaslatát – szúrta ki az Economx.
A tárca szerint mindennek az a célja, hogy megerősítse a gyermekek és más sérülékeny csoportok jogainak érvényesülését, az igazságszolgáltatás hatékonyságát és a bűncselekményből származó vagyon hatékony visszaszerzését. A törvény ezért megteremti a bűnügyi vagyon átlátható és egységes kezelésének az alapvető jogi kereteit, és bevezeti az ismeretlen eredetű vagyon elkobzásának intézményét is.
A módosító egyelőre nem tér ki arra, hogy mikor lehetne elkobozni az „ismeretlen eredetű” vagyont, de hivatkoznak egy olyan uniós szabályra, amely kimondja: a bűncselekményből származó vagyont akkor is vissza lehet szerezni, ha a konkrét bűnt nem sikerült teljes bizonyossággal rábizonyítani a gyanúsítottra.
Ez a szabály akkor alkalmazható, ha a hagyományos elkobzás – például ítélet után – nem lehetséges jogi vagy bizonyítási okból, de a vagyon már azonosítható, esetleg befagyasztották, és vannak komoly jelek, hogy bűncselekményből származik.
Az ítélet ilyen típusú ügyekben nem egyetlen bizonyítékon kell alapulnia, hanem a körülmények összképén. Az uniós irányelv szerint ilyen lehet például, ha
- a vagyon értéke feltűnően nagyobb, mint a tulajdonos legális jövedelme,
- nincs életszerű magyarázat a forrásra,
- a személy kapcsolatban áll bűnszervezetekkel,
- a vagyon megtalálásának módja is gyanús,
- vagy a bűnözés modus operandija rendszeres, haszonszerzésre berendezkedett.
A kormány időzítése ezzel kapcsolatban érdekes, ugyanis Magyar Péter azzal kezdett el kampányolni, hogy amennyiben a Tisza kormányra kerül, visszaszerzi az ellopott állami vagyont a Nemzeti Vagyonvédelmi és -visszaszerzési Hivatal létrehozásával, amelynek feladata az lesz, hogy kivizsgálja az elmúlt 20 év gyanús vagyonosodási ügyeit.
