Meglehetősen szabadon értelmezte Kaja Kallas, a kül- és biztonságpolitikáért felelős európai uniós főképviselő szavait tudósításában a Magyar Távirati Iroda. A politikus Luxembourgban, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozására érkezve nyilatkozott a budapesti Trump–Putyin-találkozóról.
Az MTI fordítása szerint Kallas ezen úgy fogalmazott, „arculcsapás” az amerikai és az orosz elnök magyarországi tárgyalása. A nyilatkozat hivatalos leiratából és az arról készült videóból azonban kiderült, hogy nem pontosan ez hangzott el: az arculcsapás a főképviselőt kérdező riporter kérdésében szerepelt, nem pedig Kallas válaszában.
- Riporter: Nem gondolja, hogy egyfajta arculcsapás, hogy Trump Budapesten találkozik Putyinnal, de egyetlen európai sem lesz ott?
- Kaja Kallas: Nos, én azt szerettem volna, ha Volodimir Zelenszkij elnök találkozik Putyinnal, mert valójában nekik kell megegyezniük ebben a kérdésben. Mint mondtam, találkoznak, de meglátjuk, mi lesz az eredménye ennek a találkozónak. Fontosnak tartom, hogy Zelenszkij elnök is találkozzon Putyinnal, és megbeszéljék, mit tehetnek. Ha Amerika elég erős ahhoz, hogy nyomást gyakoroljon Oroszországra, hogy üljön le a tárgyalóasztalhoz, és ezt meg is teszi, akkor természetesen jó, ha Oroszország leállítja a háborút.
Frissítés: Az MTI cikkünk megjelenése után, 13:45-kor javítást adott ki eredeti híréhez, melyben már ők is újságírói kérdésről, nem pedig Kaja Kallas szavairól írnak.
Kallas később arról is beszélt, „nem szép” dolog, hogy egy, a Nemzetközi Büntetőbíróság körözött háborús bűnös látogat az Európai Unióba. Ezzel arra utalt, hogy Putyin ellen elfogatóparancsot adott ki a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) háborús bűnök miatt, a magyar kormány viszont idén úgy döntött, hogy kilép belőle.
A főképviselő megerősítette, hogy az Európai Unió a héten várhatóan elfogadja a 19. szankciós csomagot Oroszországgal szemben. Bár a döntés hétfőn még nem születik meg, a tagországok állam- és kormányfőinek csütörtöki találkozóján is napirenden lesz a kérdés – mondta.
Kitért arra is, hogy az EU tovább dolgozik az úgynevezett orosz „árnyékflotta” elleni fellépésen – ez az orosz olajszállítások korlátozására szolgáló intézkedések kijátszását lehetővé tevő hajózási hálózat. „A tagállamokkal egyeztetünk arról, hogyan tudnánk jobban összehangolni a lépéseinket, hogy csökkentsük az ebből származó orosz bevételeket” – fogalmazott.
