Az országgyűlés gazdasági bizottsága által javasolt, a törvényalkotási bizottság szerdai ülésén megszavazott új előírások szerint a volt állami gondozott fiatalok „egyenlő esélyeinek biztosítása érdekében” az állami szervek és az állami többségi tulajdonban lévő gazdasági társaságok a jövő évtől kötelesek „a gyermekvédelmi gondoskodásból nagykorúság miatt kikerült vagy utógondozói ellátásban részesülő, a foglalkoztatásban részt venni kívánó fiatal felnőtt részére legalább három évig az egészségi és személyiségállapotának, a készségeinek és a képesítésének megfelelő foglalkoztatást biztosítani”. Ennek részleteit a kormány szabja meg meg, kijelölve azt a szervet, amely a foglalkoztatást koordinálja.
Jogosítványt is szerezhetnek majd állami segítséggel a volt állami gondozottak „a munkaerőpiaci esélyeik növelése érdekében”. A megszerezhető közúti járművezetői engedély kategóriáját, valamint a támogatásra való jogosultság megállapítására, a folyósításra és elszámolásra vonatkozó részletes szabályokat szintén a kormány állapíthatja meg.
A törvényalkotási bizottság saját módosításai kiemelt célként határozzák meg a jelenlegi nevelőszülők megtartását és újak toborzását, hogy a nevelőszülőnél, tehát nem gyermekotthonban nevelkedő gyerekek aránya tovább nőjön. Ennek érdekében jelentősen emelik a nevelőszülők díjazását: az alapdíj a minimálbér 30 százaléka helyett 60 százaléka lesz, a gyerekenként további 20 százaléka helyett pedig
- egy gyerek teljes körű ellátása esetén a minimálbér 100 százaléka,
- két gyerek esetén 140 százaléka,
- három vagy több gyerek esetén gyerekenként 60 százalék illeti meg a nevelőszülőt.
- A különleges vagy kettős szükségletű gyerek utáni többletdíj 7 százalék helyett 15 lesz.
Emellett a kormányt felhatalmazták, hogy a szociális intézményekben, fenntartótól függetlenül, a közalkalmazotti törvényhez képest kedvezőbb bérrendszert vezessen be. Jámbor András, a Párbeszéd politikusa kifogásolta, hogy ez csak valamilyen pótlékot jelent, nem az ígért általános 15 százalékos béremelést. Erre a kormány képviselője nem reagált.
A gyermekvédelmi törvényt érinti az a javaslat is, amely lehetővé teszi, hogy a gyermekotthonokban „a rend fenntartása, a törvényes működés biztonsága érdekében” az iskolaőrség mellett hivatásos rendőrök is működhessenek, mert az indoklás szerint ezt fegyelmi és rendészeti problémák teszik indokolttá. A rendőrök „megelőző és védelmi funkciót” látnának el, „hozzájárulva az intézményben dolgozók és a gyermekek testi épségének védelméhez, valamint a gyermekvédelmi, pedagógiai munka zavartalanságához”. A helyiségek és az eszközök használatáról az otthonnak és a rendőrségnek együttműködési megállapodást kell kötnie, és „a hivatásos állományú rendőr szolgálatellátása nem irányulhat a gyermekotthon rendjének fenntartásával össze nem függő tevékenységre”.
Elkészült a „Lex Szőlő utca” is. Külön szabályok lesznek érvényesek a javítóintézetekre, ahol a vezető kinevezéséhez és felmentéséhez ki kell majd kérni a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának a véleményét. Ő hagyja jóvá a házirendet, ellenőrzi a biztonsági rendszert, és a rend fenntartásában a rendőrökön kívül, szintén megállapodás alapján „a javítóintézeti rendész feladatkörében eljárva – a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagja szolgálatellátása útján – a büntetés-végrehajtási intézet közreműködhet”.
A vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésére irányuló, eredetileg is 34, egymással semmiben össze nem függő törvénymódosítást tartalmazó és emiatt igen nehezen áttekinthető jellegzetes saláta-törvényjavaslat általános vitája az országgyűlésben október 20-án lezajlott. Az itt ismertetett módosításokat ott nem tárgyalhatták meg a képviselők, mert a Gazdasági Bizottság ezek egy részét október 25-én fogalmazta meg, a törvényalkotási bizottság pedig december 3-án támogatta, és lényeges új pontokkal kiegészítette. Ez utóbbiakat a bizottság ülése előtt tíz órával, éjjel egykor küldték ki a tagoknak, amit Arató Gergely (DK) és Jámbor András a törvényhozás megcsúfolásának nevezett, hiszen semmilyen társadalmi és szakmai vitára nem volt lehetőség.
A bizottság kormánypárti tagjai közül senki nem kért szót, az eljárásra vonatkozó bírálatot némán hallgatták végig, de utána mindent megszavaztak. Az ellenzéki felszólalók arra is felhívták a figyelmet, hogy hiába értenek egyet bizonyos pontokkal, például a nevelőszülők nagyobb megbecsülésével, ha ez olyan jogszabályba van beleillesztve, amelyet nem tudnak elfogadni. Előfordulhat, hogy később a fideszesek azt fogják az ellenzék szemére vetni, hogy nem szavazta meg a nevelőszülők díjazásának emelését (is) tartalmazó törvényt.
Az országgyűlés a jövő héten szavaz a módosításokról és a törvény egészéről, és bár a szavazás előtt a módosító indítványokról még egyszer megnyílik a plenáris vita, ott már ritkán hangzik el érdemi hozzászólás.
