Az országgyűlés gazdasági bizottsága által javasolt, a törvényalkotási bizottság szerdai ülésén megszavazott új előírások szerint a volt állami gondozott fiatalok „egyenlő esélyeinek biztosítása érdekében” az állami szervek és az állami többségi tulajdonban lévő gazdasági társaságok a jövő évtől kötelesek „a gyermekvédelmi gondoskodásból nagykorúság miatt kikerült vagy utógondozói ellátásban részesülő, a foglalkoztatásban részt venni kívánó fiatal felnőtt részére legalább három évig az egészségi és személyiségállapotának, a készségeinek és a képesítésének megfelelő foglalkoztatást biztosítani”. Ennek részleteit a kormány szabja meg meg, kijelölve azt a szervet, amely a foglalkoztatást koordinálja.
Jogosítványt is szerezhetnek majd állami segítséggel a volt állami gondozottak „a munkaerőpiaci esélyeik növelése érdekében”. A megszerezhető közúti járművezetői engedély kategóriáját, valamint a támogatásra való jogosultság megállapítására, a folyósításra és elszámolásra vonatkozó részletes szabályokat szintén a kormány állapíthatja meg.
A törvényalkotási bizottság saját módosításai kiemelt célként határozzák meg a jelenlegi nevelőszülők megtartását és újak toborzását, hogy a nevelőszülőnél, tehát nem gyermekotthonban nevelkedő gyerekek aránya tovább nőjön. Ennek érdekében jelentősen emelik a nevelőszülők díjazását: az alapdíj a minimálbér 30 százaléka helyett 60 százaléka lesz, a gyerekenként további 20 százaléka helyett pedig
- egy gyerek teljes körű ellátása esetén a minimálbér 100 százaléka,
- két gyerek esetén 140 százaléka,
- három vagy több gyerek esetén gyerekenként 60 százalék illeti meg a nevelőszülőt.
- A különleges vagy kettős szükségletű gyerek utáni többletdíj 7 százalék helyett 15 lesz.
Emellett a kormányt felhatalmazták, hogy a szociális intézményekben, fenntartótól függetlenül, a közalkalmazotti törvényhez képest kedvezőbb bérrendszert vezessen be. Jámbor András, a Párbeszéd politikusa kifogásolta, hogy ez csak valamilyen pótlékot jelent, nem az ígért általános 15 százalékos béremelést. Erre a kormány képviselője nem reagált.
A gyermekvédelmi törvényt érinti az a javaslat is, amely lehetővé teszi, hogy a gyermekotthonokban „a rend fenntartása, a törvényes működés biztonsága érdekében” az iskolaőrség mellett hivatásos rendőrök is működhessenek, mert az indoklás szerint ezt fegyelmi és rendészeti problémák teszik indokolttá. A rendőrök „megelőző és védelmi funkciót” látnának el, „hozzájárulva az intézményben dolgozók és a gyermekek testi épségének védelméhez, valamint a gyermekvédelmi, pedagógiai munka zavartalanságához”. A helyiségek és az eszközök használatáról az otthonnak és a rendőrségnek együttműködési megállapodást kell kötnie, és „a hivatásos állományú rendőr szolgálatellátása nem irányulhat a gyermekotthon rendjének fenntartásával össze nem függő tevékenységre”.
Elkészült a „Lex Szőlő utca” is. Külön szabályok lesznek érvényesek a javítóintézetekre, ahol a vezető kinevezéséhez és felmentéséhez ki kell majd kérni a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának a véleményét. Ő hagyja jóvá a házirendet, ellenőrzi a biztonsági rendszert, és a rend fenntartásában a rendőrökön kívül, szintén megállapodás alapján „a javítóintézeti rendész feladatkörében eljárva – a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagja szolgálatellátása útján – a büntetés-végrehajtási intézet közreműködhet”.
Olyan új tanúk tettek vallomást Juhász Péter Pál ügyében, akik azt állítják, hogy a Szőlő utcai javítóintézet korábbi igazgatójával szexuális aktust kellett létesíteniük – tudta meg a HVG ügyészséghez közeli forrásból. Az érintettek javítóintézetbe bekerült fiúk, 14-15 évesek voltak, amikor „Péter bácsi” állításuk szerint ígérgetéssel, ajándékokkal vagy fenyegetéssel orális szexre és közösülésre vette rá őket. Egyikük próbált segítséget kérni, de szerinte ez visszajuthatott az igazgatóhoz, mert még aznap este összeverték. Információinkra sem az ügyészség, sem Juhász védője nem kívánt reagálni, de a nyomozás így egy újabb irányba is elindulhat.
A vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésére irányuló, eredetileg is 34, egymással semmiben össze nem függő törvénymódosítást tartalmazó és emiatt igen nehezen áttekinthető jellegzetes saláta-törvényjavaslat általános vitája az országgyűlésben október 20-án lezajlott. Az itt ismertetett módosításokat ott nem tárgyalhatták meg a képviselők, mert a Gazdasági Bizottság ezek egy részét október 25-én fogalmazta meg, a törvényalkotási bizottság pedig december 3-án támogatta, és lényeges új pontokkal kiegészítette. Ez utóbbiakat a bizottság ülése előtt tíz órával, éjjel egykor küldték ki a tagoknak, amit Arató Gergely (DK) és Jámbor András a törvényhozás megcsúfolásának nevezett, hiszen semmilyen társadalmi és szakmai vitára nem volt lehetőség.
A bizottság kormánypárti tagjai közül senki nem kért szót, az eljárásra vonatkozó bírálatot némán hallgatták végig, de utána mindent megszavaztak. Az ellenzéki felszólalók arra is felhívták a figyelmet, hogy hiába értenek egyet bizonyos pontokkal, például a nevelőszülők nagyobb megbecsülésével, ha ez olyan jogszabályba van beleillesztve, amelyet nem tudnak elfogadni. Előfordulhat, hogy később a fideszesek azt fogják az ellenzék szemére vetni, hogy nem szavazta meg a nevelőszülők díjazásának emelését (is) tartalmazó törvényt.
Az országgyűlés a jövő héten szavaz a módosításokról és a törvény egészéről, és bár a szavazás előtt a módosító indítványokról még egyszer megnyílik a plenáris vita, ott már ritkán hangzik el érdemi hozzászólás.
