Felfokozott politikai hangulat uralkodik Magyarországon, amit az is jól mutat, hogy az emberek 85 százaléka biztosan, 12 százaléka pedig valószínüleg elmegy majd szavazni jövő áprilisban, legalábbis most ezt állítják – derül ki a Political Capital elemzőműhely Telexen megjelent írásából.
A cikkben kiemelik: ez óriási rekord lenne, a legutóbbi két választáson 70,2 százalékos volt a részvétel, ami egyébként magasnak tekinthető. Ennél többen csak 2002-ben mentek el szavazni, akkor az első fordulóban 70,5, a másodikban pedig 73,5 százalék volt a részvétel, igaz ez utóbbi nem országos adat, mivel az akkori 176 egyéni választókerület közül csak 131-ben tartottak második fordulót.
Mind két nagy tábor rendkívül aktív, a Tisza-szavazók 95, a fideszesek pedig 86 százalékban mondták azt, hogy részt vesznek a következő választásokon, illetve mind a két tábor jelentős része – de még a bizonytalanok kétharmada is – úgy véli, hogy jövőre nagyobb lesz a választások tétje, mint 2022-ben.
Majdnem egyharmad azoknak az aránya, akik nem bíznak a tiszta választásokban, ugyanakkor sokan (akár pont ezért) úgy gondolják, hogy már csak azért is el kell menni választani, hogy kevésbé legyen befolyásolható az eredmény.
Sokan számítanak arra, hogy a kormánypárt még a választások előtt alakíthat a választási rendszeren (ezt egyébként a Fidesz politikusai többször tételesen cáfolták, legutóbb például Répássy Róbert igazságügyi államtitkár). Az összes megkérdezett 63 százaléka szerint van erre esély, a tiszásoknak a 90, a bizonytalanok 63 százaléka, de még a kormánypárti szavazók negyede is úgy véli: a választási rendszer változik 2026 áprilisáig.
Nagyjából minden második ember számít arra, hogy a kormánypárt választási csalást követ majd el. Nem meglepő módon itt is a Tisza szavazói nyilatkoztak így a legnagyobb arányban (79 százalék), ugyanakkor a fideszesek 7 százaléka is erre számít. Arra, hogy Tisza kövessen el választási csalást a megkérdezetek 22 százaléka számít.
Jól látszik, hogy a két tábor egymással szembeni bizalmatlansága: a tiszások 79 százaléka és a fideszesek 50 százaléka várja azt, hogy a másik fél rosszhiszeműen beavatkozik a választásokba – a Political Capital elemzői hozzáteszik, hogy a viszonylag nagy eltérést az is indokolhatja, hogy a kormánypártnak erre több eszköze lehet.
A mostani felmérés is megerősítette, amit korábbi közvélemény-kutatások alapján is látni lehetett, hogy az évtizedes széttöredezettség után a pártrendszer kétosztatúvá vált, amit az is erősít, hogy a fideszesek 81, a tiszások 90 százaléka a másik nagy pártot látja a legnagyobb ellenfélnek.
Szintén a polarizációt erősíti, hogy úgy tűnik, a „másik oldalról” alkotott vélemény mind a tiszások mind a fideszesek körében lesújtó. Mindkét nagy tábor többségére jellemző, hogy a másik párt szavazóit vakhítűnek tartják, illetve azt feltételezik, hogy komoly fenyegetést jelentenek az országra, a magyar népre. Utóbbit a Fidesz-szavazók 65, a Tisza-szavazóknak pedig az 55 százaléka vallotta.
Az elmúlt időszakban több olyan utcai rendezvénye is volt a két nagy tábornak, akár párhuzamosan, ami békés keret közt zajlott. A választók többsége azonban úgy látja, a politika erőszakosabbá vált, mint négy éve, és ezért mind a két tábor a másik oldalt látja felelősnek. A válaszadóknak a tíz százaléka számolt be arról, hogy személyesen élt át fizikai támadást a politikai nézetei miatt.
A felmérést a Political Capital megbízásából a Medián végezte, 2025. október 29. és november 13. között, 1000 fő telefonos megkérdezésével, az ország felnőtt lakosságára nézve reprezentatív mintán.
Nyitóképünk illusztráció, fotó: Lakos Gábor