Európának sürgősen innovatív és ellenállóképes egészségügyi rendszerekre van szüksége ahhoz, hogy javuljon az egészségügyi ellátás és a versenyképesség – állapította meg az Európai Bizottság csütörtökön megjelent egészségügyi jelentése, amely Magyarországot is külön vizsgálta.
A jelentés négy kritikus fontosságú területet határoz meg, ahol javulásra van szükség: a nem fertőző betegségek megelőzése, a digitális egészségügyre való átállás felgyorsítása, az alapellátás megerősítése, valamint a megfizethető gyógyszerekhez és innovációhoz való hozzáférés előmozdítása.
A Magyarországra vonatkozó részben megállapították: a Covid-19-járvány idején bekövetkezett ideiglenes csökkenés után a várható élettartam 2024-ben 77 évre emelkedett, ami 4,7 évvel alacsonyabb az uniós átlagnál. Nagy a nemek közötti különbség, mivel a nők átlagosan 6,3 évvel élnek tovább, mint a férfiak. A szív- és érrendszeri betegségek és a rák együttesen a 2023-as halálozások több mint 70 százalékát tették ki.
Magyarországon az EU-ban az egyik legmagasabb a felnőtt dohányosok aránya, amely arány az elmúlt két évtizedben más uniós országokhoz képest lassan csökkent. Az alkoholfogyasztás viszonylag magas, míg a felnőttek és serdülők körében az elhízottság aránya Magyarországon továbbra is növekszik, és jóval az uniós átlag felett van.
Magyarország 2023-ban fejenként 1925 eurót költött egészségügyre, ami körülbelül az uniós átlag fele.
Az állami finanszírozás az elmúlt években fokozatosan nőtt, és 2023-ban a folyó egészségügyi kiadások 74 százalékát tette ki. A magánkiadások körülbelül 23 százaléka zsebből fizetett közvetlen lakossági hozzájárulásokból származik, ami jóval meghaladja az uniós átlagot (16 százalék).
