A napokban jelent meg az egészségügyi helyzetéről szóló OECD-jelentés, amelyben több riasztó adat is szerepel. Egyebek mellett az, hogy Magyarországon a születéskor várható élettartam 76,7 év, ami 4,4 évvel alacsonyabb az OECD-átlagnál.
A megelőzhető halálozás aránya Magyarországon 100 ezer főre vetítve 249 volt, jóval magasabb az OECD országainak átlagánál, amely 145. Vannak azért pozitívumok is hazánkra vonatkozóan, például Magyarországon a lakosság 96 százaléka részesül alapvető egészségügyi szolgáltatásokból. Magyarországon a jogosult gyermekek 100 százaléka kapott DTP-oltást (diftéria azaz torokgyík, tetanusz azaz merevgörcs, ami gyakran halállal végződő fertőző betegség és pertussis, vagyis szamárköhögés), ami magasabb az OECD-átlagnál.
A friss analízisből kiderül az is, hogy GDP-arányosan Magyarország keveset költ egészségügyre. Magyarország egy főre jutó egészségügyi kiadása 3303 dollár, ami jelentősen alacsonyabb az OECD-átlagnál (5967 dollár). Ez a GDP 6,5 százalékát teszi ki, míg az OECD-átlag 9,3 százalék.
Érdekes adat, hogy a prevencióra ugyanannyit költünk, mint az OECD-átlag, megelőzésre ugyanis Magyarország a jelenlegi egészségügyi kiadások 3,4 százalékát fordítja.
A szervezet jelentése apropóján a Buksza, a HVG szerkesztőségi blogja a hivatalos adatok alapján megnézte, az elmúlt években hogyan alakultak ezek a mutatók. A teljesebb kép kedvéért a GDP-arányos egészségügyi költés, az GDP-változás éves volumenindexe, valamint az egy főre jutó GDP értékének 20 éves időtávon (2003-tól 2023-ig) bekövetkezett változása is látható az alábbi adatgrafikán.
Eszerint miközben a GDP-mutatók az elmúlt húsz évben a 2009-es, 2012-es, illetve a koronavírus-járványhoz köthető 2020-as recessziós időszakot, valamint a 2023-as évet kivéve növekedtek az előző évhez képest. Közben a GDP-arányos egészségügyi költés hosszabb távon csökkenést mutat, egyedül a járvány során volt egy kiugrás.
