Levédetné a Népszabadság nevet a Mediaworks, de közben a volt népszabisoknak is megvan a márkanév és használni is akarják

Újabb jogi csatározás indul a már 9 éve megszűnt Népszabadság márkanév használatáért, mert a Mediaworks védjegybejegyzési kérelmet adott be a névre, amire viszont a lap egykori munkatársai egyesületének van uniós védjegye. Sőt, a HVG megtudta: hamarosan ki is adnak valamit Népszabadság néven. 

December 9-én védjegybejegyzési kérelmet adott be a Népszabadság szóra a Mediaworks Hungary Zrt. az illetékes állami hatósághoz, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához. A kormányközeli médiaholding adja ki a több, a csúsztatásokkal és konkrét hazugságokkal a Tisza Pártot lejárató különszámokkal operáló Borsot, valamint a Magyar Nemzetet, továbbá több tucat regionális napilapot és weboldalt, most pedig újra megszerezné az utoljára 2016. október 8-án megjelent Népszabadság márkanevét.  

Azért újra, mert egyszer már próbálkozott a Mediaworks a megszűnt lap nevét levédetni a hivatalnál, méghozzá bő egy évvel ezelőtt, 2024 novemberében, ám akkor nem járt sikerrel, mert a hosszúra nyúlt eljárásban végül idén június 6-án elutasította a médiacég bejelentési kérelmét a hivatal. Nem függetlenül attól, hogy az egykori népszabisok 2022 őszén már európai védjegyoltalmat szereztek a Népszabadság névre és a logóra, így az EU tagállamaiban ők használhatják mindkettőt.

A Népszabadság szerkesztőségének épülete és az utolsó főszerkesztő, Murányi András
Túry Gergely

A HVG kereste a Mediaworks céget, hogy a fiaskó ismeretében most milyen kimenetelű eljárásra számítanak és egyáltalán mi célból védetnék le a lap nevét, netán lapot adnának-e ki a védjegyoltalom birtokában ezen a címen. Választ cikkünk megjelenéséig nem kaptunk tőlük. A HVG médiapiaci forrásai kizártnak tartják, hogy a Mediaworks Népszabadság néven tervezne kiadványt, inkább arra tippelnek, hogy a médiacég csupán azt próbálja így megakadályozni, hogy más tegyen ilyet. 

A Mediaworks védjegybejegyzési kérelme meglepő a tavalyi kudarc után, és bizonyára kinyit egy jogi vitát – ezt már Kelen Károly, a bezárt Népszabadság egykori szerkesztője, jelenleg a volt munkatársak alkotta Népszabadság Egyesület elnöke mondta a HVG-nek. Ezzel összefüggésben emlékeztetett arra is, hogy két pert korábban már megnyertek a védjegy ügyében. Ami pedig az egyesület uniós védjegyjogosultságát illeti, az állítása szerint jelenleg is érvényes. Olyannyira, hogy az elnök a HVG-nek elárulta: 

az egyesület azt tervezi, hogy valamilyen formában hamarosan használni is fogja egy kiadványhoz a Népszabadság nevet.   

Emlékezetes, hogy a Népszabadság, Magyarország legnagyobb politikai napilapja 2016. október 8-án egyik napról a másikra szűnt meg. A Mediaworks Hungary Zrt. aznap reggel, a szerkesztőség előzetes tájékoztatása nélkül felfüggesztette a nyomtatott és az online kiadást, az újságírókat kizárták a szerkesztőségből. Ez nem sokkal azután történt, hogy a lap leleplező cikkeket közölt Rogán Antal helikopteres utazásáról, valamint Matolcsy György és a Pallas Athéné alapítványok összefonódásáról.

A hirtelen intézkedés és a szerkesztőség teljes kizárása miatt az újságírók „túszejtésről” beszéltek. A Mediaworks akkori tulajdonosa, az osztrák Heinrich Pecina tagadta a politikai indítékot. Néhány héttel később a Népszabadságot is kiadó Mediaworks a kormányközeli Opimus Press Zrt. tulajdonába került, amelyet több forrás Mészáros Lőrinchez kötött. A tulajdonosváltás után, december 12-én végleg bejelentették a lap megszüntetését. 

„A Népszabadság felvásárlása esetében is nagy melldöngetéssel tudtuk meg, hogy ez egy üzleti döntés volt. Aztán kijózanodtunk, és tudomásul kellett venni, hogy ez egy stratégiailag átgondolt lépés. Ha ugyanis üzleti lett volna, nem zárják be a lapot.” – erre Zsolt Péter, a Méltányosság Politikaelemző Központ szociológusa emlékeztetett, amikor nemrég az újabb „üzleti döntést” értékelte, hogy a Blikket is kiadó Ringier-céget felvásárolta a kormányközeli Indamedia – az MHB Bank 13 milliárd forintos hiteléből

A digitális csata elveszett, a NER a bulvárban épít hadállást

„A külföldi cégek nem fognak meghalni a magyar demokráciáért” – kommentálta Zsolt Péter szociológus a Ringier felvásárlásáról szóló hírt. Szerinte a rendszerváltás utáni magyar nyilvánosság minőségét a 90-es években megjelenő nyugati tulajdonosok szakmai normái alapozták meg. Ma viszont a jó minták kiszorítása zajlik, a médiumok politikai értelemben „foglyul ejtett állapotba” kerülnek.

Ha a Népszabadság védjegy egyelőre nem is a Mediaworksé, a bezárt lap archívuma igen, és idén ősszel döntött úgy a kormányközeli médiaholding, hogy pénzt csinál ebből. Elkezdték árulni a Népszabadság archívumához való hozzáférést lapelőfizetési oldalukon – félévente 3990 forintért. Eközben a nol.hu és a nepszabadsag.hu internetes oldalak, amelyeken korábban a Népszabadság Online archívuma volt fellelhető, tavaly november óta elérhetetlenek.

Nyitóképünkön a Népszabadság utolsó lapszáma. Fotó: Fülöp Máté

Hozzászólások