A kormányhivatal szerint jogszabályellenes a rimóci törvény, amivel a helyi önazonosság védelmében korlátozták a szociális bérlakásokba költözést

A polgármester szerint a céljuk a rimóciak előnyben részesítése.

  • HVG

„Ha Rimócon van egy lakás, ami alkalmas arra, hogy rászorulókat segítsünk, akkor ne a nagylócit vagy varsányit, hanem a rimóci családokat segítsék” – mondta a Telexnek Szabó Vilmos, Rimóc polgármestere a törvényről, ami visszás módon a helyi önazonosság védelmében pont a rászorulókat zárta ki abból, hogy a falu szociális bérlakásaiba költözzenek.

A polgármester hozzáttte, először nem támogatta a szabályozást, mert úgy vélte, alaptörvény-ellenes lehet. Azonban amikor azzal szembesült, hogy az elsőként meghirdetett bérlakásnál nem rimóci volt a nyertes, akkor beadta a derekát. „Az az eredmény, ha falubelit tudunk lakáshoz segíteni. Lehet paraszt is, meg cigány is, nincs bőrszínhez kötve, hogy egy ilyen lakást valaki kivegyen” – tette hozzá.

A törvény visszásságára elsőként Hadházy Ákos független képviselő hívta fel a figyelmet, mint írta, a helyi önazonosság védelmében olyan törvényt hoztak Rimócon, amellyel korlátozták, hogy ki költözhet be a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szociális bérlakásaiba, amit uniós forrásokból építettek. Mivel feltételként szabták, hogy ha valaki nem rimóci, akkor csak büntetlen előélettel és háromszázezer forint betelepülési hozzájárulás megfizetése után költözhet be ezekbe a lakásokba, ráadásul előírták, hogy az elmúlt két évben legelább 365 nap biztosítotti jogviszonnyal rendelkezzen, ezért úgy tűnt: a törvény pont azokat a rászorulókat érinti hátrányosan, akiknek a szociális lakásokat építették.

https://hvg.hu/gazdasag/20260202_hadhazy-rimoc-szocialis-berlakas-helyi-onazonossag

A rimóci önkormányzat november 4-én ellenszavazat nélkül fogadta el a törvényt, amire Hadházy felhívta a nyilvánosság figyelmét, és a Telex most kiderítette: a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal szerint a rendelkezés „több pontjában is ellentétes a jogszabályokkal”, ezért felhívták az önkormányzatot a jogsértés megszüntetésére.

A polgármester szerint viszont csak azzal volt a baj, hogy a máltaiak országosan hirdették meg a pályázatot, a törvényt pedig azért hozták, hogy a helyieket részesítsék előnyben.

A Telex felidézi, hogy a Máltai Szeretetszolgálat még 2022-ben nyert 42 milliárd forint EU-s pénzt arra, hogy az ország legszegényebb településein alakítsanak ki szociális bérlakásokat. A projektet a magyar állam is támogatta 8 milliárd forinttal. A cél kétezer bérlakás, részben felújítással, részben építéssel. A bérlőket pályázat útján választják ki, amelyen csak a háromszáz legszegényebb (a program elnevezésében felzárkózó) település lakói indulhatnak.

A lap megkeresésére a Máltai Szeretetszolgálat közölte, hogy eddig összesen 117 településen 126 bérlakásban lakik 477 lakó, közülük 213 gyerek. Hangsúlyozták azt is, hogy a beköltözőknek több feltételnek is meg kell felelniük: bérleti díjat és rezsit kell fizetniük, a gyerekeknek iskolába kell járniuk és az ingatlan állapotát meg kell őrizniük.

A helyi önazonosság védelmében hozott rendeletekkel kapcsolatban már többször felmerült, hogy azok kirekesztők vagy kifejezetten szegény esetleg romaellenesek, a törvényalkotók ezeket a vádakat rendszerint tagadták. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) tavaly év végén átnézte a nógrádi, borsodi és szabolcsi településeken hozott rendeleteket és számos esetben találtak jogellenes vagy alaptörvénybe ütköző rendelkezéseket. Nógrád megyében húsz törvényből húszat panaszoltak meg az önkormányzatok törvényes működését felügyelő kormányhivatalnál, amely később nyolc esetben élt törvényességi felhívással – azaz helyezkedett arra az álláspontra, hogy a rendelkezés valóban jogellenes – a többi tizenkét esetben pedig még tart a törvényességi vizsgálat.

A tavaly elfogadott új törvény által az önkormányzatoknak adott jogkörrel számos helyhatóság élt az országban, és sorra hozták a „helyi önazonosság védelmében” született rendeleteiket, amelyekkel a betelepülést a legkülönfélébb feltételekhez kötötték. Néhol egész magas összeget, a Telex korábbi cikke szerint Sárándon például 500 ezer forintot kérnek hozzájárulásként. Érdekesség, hogy az egyik legszigorúbb ilyen rendelet a KDNP-s vezetésű Vizslás községé volt, amely nemrég csődeljárás alá került.

https://hvg.hu/360/20260109_hvg-betelepules-szabalyok-helyi-onazonossag-vedelme-videk-falvak-szigoruan-ellenorzott-gyuttmentek

Nyitóképünkön a rimóci polgármesteri hivatal, forrás: Google Maps

Hozzászólások