Június 30-ig négy új Gripen vadászgépet kap Magyarország – adta hírül Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter. Hozzátette: „Az így 18 vadászgépes magyar flottával tovább erősítjük hazánk biztonságát.”
Magyarország eredetileg az ezredforduló után adott le rendelést az első 14 Gripenre, amelyek 2008-ra hadrendbe is álltak. A lízingkonstrukcióban érkező svéd vadászgépekre az amerikai F-16-os ellenében esett a választás. A flottával a Magyar Honvédség a térség meghatározó légierejét tudhatta magáénak, amellyel a mai napig több szomszédos állam – Szlovákia, Szlovénia – légterét is védik, valamint a Baltikumban látnak el légtérrendészeti feladatokat.
Időnként helyreteszi Orbán Viktor fideszes párttársait, akik látszólag őt megkerülve hoznak kellemetlen helyzetet teremtő döntéseket. Ennek egyik korai példája volt az 1990-es években a honvédség vadászgépbeszerzése.
A további négy gép leszállításáról, illetve a teljes flotta szoftverfrissítéséről azután állapodott meg a magyar kormány a svédekkel, hogy több mint másfél éven át blokkolták a skandinávok NATO-csatlakozását.
Szalay-Bobrovniczky ciklusában jelentősen bővül a Magyar Honvédség eszközparkja, mivel az azt megelőző években rendelt haditechnika túlnyomórészt most érkezik be. A magyar védelmi kiadásokon belül a beszerzések aránya már évek óta 50 százalékos részarányt közelítve a szövetség élvonalában van. A jelenlegi ciklusban relatíve kevés új megrendelést adtak le. A Gripeneket még az előző ciklusban tárgyalták le, ezen kívül csupán kamikaze drónokra és HIMARS-ra adtak le rendelést.
A Szovjetunió szétesése és a hidegháború vége óta soha nem volt ennyire feszült viszony a NATO és az orosz hadsereg között.