Van egy szép, szimbolikus hagyománya a NATO Balti Légi Rendészeti Missziójának: A leköszönő egység vezetése az őket váltó parancsnokoknak egy, a balti államok zászlóival díszített fából készült, méretes kapukulcsot ad át. A kulcs jelképezi a balti államok – és közvetve Európa – légterének kapuját, a birtokosának pedig a felelőssége, hogy őrizze.
Ilyen kulcsot vehetett át a héten Tősér Péter alezredes, a Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár Repülő műveleti főnöke, aki a következő négy hónapban a Balti Légvédelmi Készenléti Alegység parancsnoka lesz. A leköszönő lengyel és román pilótákat a magyar és spanyol légierő kontingense váltja őrhelyén. Magyar Honvédség augusztus elsejétől november végéig mintegy 80 katonával és négy JAS-39 Gripen harci repülőgéppel, vezető nemzetként látja el – Spanyolországgal és Olaszországgal együttműködésben – a balti országok légtérrendészeti feladatait.
Az átadási ünnepség Litvániában
Veres Viktor
Ezzel a honvédség Magyarországon kívül hat másik állam légterét védi egyszerre: a balti államok mellett Szlovákia, Szlovénia és Horvátország felett is őrködnek a Gripenek, mivel ők már leselejtezték (átadták Ukrajnának) a szovjet vadászgépieket, viszont az új modelleket még nem vették át.
A balti misszióban a kecskeméti MH Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár mellett a veszprémi MH Légi Műveleti Vezetési és Irányítási Központ, a szolnoki MH Kiss József 86. Helikopterdandár és a pápai MH 47. Bázisrepülőtér kijelölt szakállománya vesz részt.
A honvédség immár negyedik alkalommal települ ki a litvániai Siualiai Repülőbázisra. Először 2015-ben bizonyította a felkészültségét, majd 2019-ben és 2022-ben már rutinos résztvevőként vezette a többnemzetiségű kontingenst. A három posztszovjet ország – Lettország, Észtország, Litvánia – ugyanis nem tart rendszerben saját vadászgépeket, jóllehet az erősödő orosz fenyegetés miatt van igény a térségben légierőre. Ezért a légterük védelmét a 2004-es NATO csatlakozásuk óta a kollektív védelem jegyében szövetség országai egymást váltva, négy hónapos missziókban látják el. (A szárazföldön 2014 óta váltják egymást a NATO-katonák előretolt rotációs rendszerben.)
Tősér Péter
Veres Viktor
A magyarok mellett támogató erőként a spanyol légierő is a Siualiai bázisra települt, ők Eurofighter Typhoon vadászgépekkel jöttek. Kisegítő nemzetként az észtországi Amari repülőbázison pedig az olasz légierő F-35-ösei, valamint a lengyelországi Malborkban további nemzetek repülőgépei állnak készen szükség esetén.
Az átadón részt vett Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, akit Loreta Maskalioviené litván védelmi miniszterhelyettes fogadott. „Nagyfokú bizalom a NATO részéről, ami számunkra nagy megtiszteltetés” – mondta az átadón Szalay-Bobrovniczky a légtérrendészeti művelet vezetéséről. A honvédelmi miniszter azt is hangsúlyozta, hogy a három állam a légterének védelmét a magyar légierő egy olyan kényes helyzetben veszi át, mikor az Oroszországgal közös határ miatt kifejezetten veszélyeztetett helyzetben érzik magukat a baltiak.
Tősér Péter Szalay-Bobrovniczky Kristóffal
Veres Viktor
Tősér Péter alezredes, a Balti Légvédelmi Készenléti Alegység parancsnoka egy interjúban beszélt arról a HVG-nek, hogy a helyzet állandó, ám az elmúlt időszakban nagymértékben növekedett az orosz felderítő repüléseknek a száma a térségben, viszont meglátása szerint összességében még ez sem számít kiemelkedően magasnak. Hozzátette, hogy hasonló felderítő repüléseket folytatnak a NATO repülőgépei is.
Az előző ciklusban körülbelül 20 éles riasztása volt a nemzeteknek egyenként – idézett a statisztikát. Az előző négy hónap tapasztalatai alapján az orosz repülések alapvetően nem jelentettek fenyegetést – értelmezi –, viszont arra figyelnek az elfogáshoz felszálló pilóták, hogy ilyenkor a standard eljárás szerint járjanak el, és ne csináljanak olyan manővereket, ami agresszióra adhat okot.
„Vannak olyan esetek, amikor például stratégiai bombázókat kísérnek, vagy VIP szállítást végeznek, és vadász-kíséretet adnak ezeknek a gépeknek. Ekkor természetesen nem akarják, hogy közel menjünk a védett repülőgépekhez.” Ilyenkor kezdetben csak megmutatják a gépek hasát, hogy jelezzék, hogy menjünk arrébb és természetesen az általuk hordozott rakéták adnak ennek nagyobb nyomatékot. Ha ez nem elégséges, akkor ezt követően olyan manővereket tesznek, amivel próbálnak eltolni – magyarázza Tősér. „Nekünk a legfontosabb dolog ilyenkor az eszkaláció elkerülése.”
Tősér elmondta, hogy a Siualiai Repülőbázis az eddigi tapasztalatok szerint ki tudja szolgálni az oda érkező gépeket, illetve rendelkezik az ehhez szükséges kapacitásokkal. Megjegyezte, hogy mint minden európai országban, úgy itt is kiemelten fontos a légvédelmi rendszerek fejlesztése.
A légi közlekedés biztonsága érdekében három alapvető dolgot kell betartaniuk a légi közlekedésben résztvevő repülőgépeknek: repülési tervvel kell rendelkezniük, kétoldalú rádiókapcsolatban kell állniuk a megfelelő légiirányító egységgel, illetve működő transzponderrel kell rendelkezniük. Elmondása szerint akkor riasztják a készenlétben lévő harcászati repülőgépeket, ha a három feltételből valamelyik nem teljesül. A németországi NATO-parancsnokság dönti el ezekben az esetekben, hogy riasztják-e valamelyik kontingenst – magyarázta az alezredes. Ha ez megtörténik, az esetek 95 százalékban vizuális azonosítást kell végrehajtania a felszálló géppárnak. Ilyenkor meggyőződnek arról, hogy az elfogott repülőgép melyik országhoz tartozik, ellenőrzik a lajstromszámát, és egyéb repülési paraméterekkel kapcsolatos információkat szolgáltatnak az elfogott gépről a katonai légiirányító központnak. Amíg az egyik gép elvégzi az azonosítást, a másik biztosítja az elfogást – mondta Tősér.
Magyar Gripenek a balti légtérben
Veres Viktor
A Szovjetunió szétesése és a hidegháború vége óta soha nem volt még ennyire feszült viszony a NATO és az orosz hadsereg között, aminek egyik fő oka az Ukrajna elleni orosz agresszió, de a Baltikum régóta, saját jogon is kitettséget jelent a NATO katonai tervezésének fejében.
A délnyugatról az Oroszországhoz tartozó Kalinyingráddal, délkeletről pedig Fehéroroszországgal határos Litvánia különösen kényes helyzetben van, mivel az ország délnyugati határa az úgynevezett Suwalki-folyosó, amely egy 104 km hosszú határszakasz Lengyelországgal, a két széle viszont egy-egy hármashatár. Az északnyugati része a kalinyingrádi exklávétől indul délkelet felé, ahol pedig a belarusz határ egyik kiszögellésébe fut bele.
Több katonai szakértő jelzi régóta a NATO oldaláról, hogy Moszkva expanziós törekvéseinek egyik fő csapásiránya éppen ez a régió lehet, mivel az orosz politikai és katonai vezetés így biztosíthat szárazföldi összeköttetést az elszigetelt kalinyingrádi területei közt. Ennek legoptimálisabb helye a keskeny Suwalki-folyosó, ami lezárásával szárazföldön elszigetelődnének a baltiak.
