A G7 elemzése alapján azokon a településeken, ahol magasabb a legalább érettségivel rendelkezők aránya, valamivel nagyobb mértékben nőtt a választási részvétel.
A korábbi adatok szerint ahol több a közfoglalkoztatott, az álláskereső, ott sikeresebben, ahol pedig jobban élnek az emberek, ott gyengébben szerepelt a kormánypárt, ugyanakkor ezek a tényezők egymással is összefüggenek. A hatások szétválasztása után a lap arra jutott, hogy a Fidesz helyi eredményessége leginkább az iskolázottsággal függ össze, mégpedig fordított irányban:
minél magasabb a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya, annál inkább szavaztak egy településen a Fidesz-KDNP listára.
Ebben a kontextusban vizsgálták a részvétel változása és az érettségizettek aránya közötti kapcsolatot. Hangsúlyozzák, hogy az adatok nem azt mutatják meg, kik mennek el szavazni, hanem azt, hogy az egyes településeken hogyan alakul a részvétel az iskolázottság arányához képest.
https://hvg.hu/itthon/20260412_valasztas-reszvetel-rekord-13-ora-szavazas-tisza-part-fidesz-nvi
11 órakor 0,27-es korrelációt mértek a részvétel és az érettségizettek aránya között, ami gyenge kapcsolatot jelez. Az ábráikon a pontok többsége egymáshoz közel helyezkedik el, ugyanakkor összességében látszik egy tendencia: ahol magasabb az érettségizettek aránya, ott többen mentek el szavazni.
13 órára az együttható 0,31-re nőtt, ami továbbra is gyenge, de megerősíti, hogy az összefüggés nem egyszeri jelenség.
A cikk megjegyzi: az ilyen települési szintű elemzések esetében fennáll az ökológiai tévkövetkeztetés veszélye, vagyis a területi mintázatok nem feltétlenül érvényesek az egyének szintjén, ráadásul az összehasonlításban a kistelepülések és a nagyvárosok azonos súllyal szerepelnek.
A választás eseményeit élőben követheti itt:
https://hvg.hu/itthon/20260412_valasztas-2026-percrol-percre-hvg-elo-kozvetites-tudositas-reszveteli-adatok
Nyitókép: Reviczky Zsolt
