A Tisza kétharmados parlamenti többséget jelentő győzelmét sokan és sokféleképpen elemezték, a Republikon Intézet most településméret szerint vizsgálta a Tisza áradását. Az tudott volt, hogy a Fidesz elsősorban a kisebb településekre építi támogatottságát, míg a Tisza Párt a városiasabb környezetben erős, de a Republikon felveti: a pártok jövője szempontjából az lesz a kulcskérdés, képesek-e átlépni ezeket a határokat.

A jelenlegi adatok alapján ugyanis még egy erősen tagolt politikai tér rajzolódik ki, ahol a településszerkezet meghatározó szerepet játszik a választói döntésekben – emlékeztet az elemzés, amely arra is kitér: a városi és vidéki térségek közötti különbségek nem csupán gazdasági vagy infrastrukturális jellegűek, hanem társadalmi, kulturális és információs szempontból is eltérő világokat jelentenek, és
ezek a különbségek erőteljesen befolyásolják a politikai attitűdöket, valamint a pártpreferenciákat.
Magyarországon azért is releváns ez a megközelítés, mert a településhálózat erősen tagolt: a sok kis lélekszámú település mellett jelentős szerepet játszanak a kis- és közepes városok, valamint néhány nagyobb urbánus központ. Egy párt számára ezért stratégiai jelentőségű, hogy mely településtípusokban tud erős lenni. Ezek a kategóriák eltérő számú választót jelentenek, és más típusú politikai mobilizációt igényelnek.
A Republikon elemzése a két nagy párt támogatottságát vizsgálja településméret szerint a választási eredményei alapján, de nemcsak a szavazatszámokat nézve, hanem azt is tanulmányozva, hogy az adott kategórián belül ezek milyen arányt képviselnek. Az elemzés célja ezzel nemcsak a két párt támogatottságát bemutatni, hanem feltárni a mögötte meghúzódó társadalmi és politikai mintázatokat.
A két nagy párt településméretek szerinti eredményeit ez a táblázat mutatja be:

Több mint kétmillióan szavaztak ott, ahol a jogosultak száma 1000-5000 között van, így ennek a kategóriának kulcsszerepe van az országos eredményben. Jelentős az 5-20 ezer választót jelentő települések csoportja is 1,2 millió szavazóval, és a 20-50 ezer közöttieké közel egymillió szavazóval. Az 500 választásra jogosult alatti települések és az 50 ezer szavazó feletti nagyvárosok már kisebb súlyt képviselnek a teljes választói populációban.
Az 500 választásra jogosult alatti településeken a Fidesz markáns fölénye figyelhető meg. A párt ebben a kategóriában 123 935 szavazatot szerzett, ami 48,58 százalékos arány, szemben a Tisza Párt 103 772 szavazatával és 40,68 százalékával. A különbség közel 8 százalékpont, ami erős politikai dominanciát jelez – a helyi politikai hálózatok és intézményi jelenlét ezekben a falvakban erős, ami tovább erősíti a Fidesz pozícióját.
Az 500-1000 fő közötti választásra jogosultat számláló településeknél kiegyenlítettebb a verseny. A Fidesz ebben a kategóriában szűk 46 százalékot ér el vasárnap, míg a Tisza 44-et. A különbség szűk másfél százalékpont, ami már fej-fej melletti küzdelmet jelent. Ez a változás arra utal, hogy a Tisza számításai bejöttek és valóban be tudtak nyomulni az elmúlt két év számos országjárásával a kisebb településekre is.

Az első valódi fordulópontot az eggyel nagyobb, az 1000-5000 közötti választóval bíró települések jelentik. Itt a Tisza 46,51 százalékkal előzi a Fideszt, amely 43,43 százalékot ért el. Bár a különbség nem nagy, a trend egyértelmű: a településkategória átbillen. Ez a kategória nemcsak politikai, hanem demográfiai szempontból is kulcsfontosságú, hiszen itt van a legtöbb választó, így az itt elért előny nagy jelentőséggel bír. Ráadásul
az ilyen települések gyakran már kisvárosi jellegűek, fejlettebb infrastruktúrával és több lehetőséggel, ami új típusú politikai igényeket generálhat.
Az 5 és 20 ezer közötti választót számláló településeken a Tisza fölénye már jelentős: 53,87 százalékos eredménye 17 százalékponttal haladja meg a Fidesz 36,74 százalékos támogatottságát. Ez már nem csupán versenyelőny, hanem domináns pozíció. Mivel ebben a településkategóriában is jelentős számú választó él, ez az előny komoly hatással van az országos politikai erőviszonyokra.
A 20 és 50 ezer közötti választásra jogosulttal rendelkező települések kategóriájában a Tisza 58,28 százalékot ért el, míg a Fidesz 32,79 -et. Ez több mint 25 százalékpontos különbség, ami arra utal, hogy a Fidesz a középvárosok jelentős részét elvesztette. Az 50 ezer szavazót meghaladó települések körében pedig a Tisza Párt 61,29 százalékos eredményt ér el, míg a Fidesz 30,24 százalékot:
ebben a kategóriában a különbség már kétszeres, és a korábban Fidesz fővárosának tartott Debrecenben is 1,7-szeres a szavazatszám-különbség a Tisza javára.
(Nyitóképünkön a Fidesz vezérkara a választás éjszakáján. Fotó: HVG / Reviczky Zsolt)