A korábban Fidesz fővárosának tartott Debrecenben is 1,7-szeres szavazatszám-különbség volt április 12-én a Tisza javára, de Magyar Péterék szavazatelőnye nemcsak a nagyvárosokban látványos a Republikon Intézet településtípust- és szerkezetet is vizsgáló elemzése szerint, hanem a kisebb városokban, községekben is. Az is látszik, hol a törésvonal, és mi az a szűk mezsgye, ahol még mindig őrzi az előnyét a Fidesz.
Öt nap alatt hetven településnek ígért a kormány pénzt, ezek döntő többségében nem sokkal korábban tartott fórumot a Tisza Párt elnöke.
Eddig 12 település hozott rendeletet a helyi önazonosság védelmében, azonban mindössze egy olyan van, ahol a lakosságszám változása alapján ez indokolt lehet – és ott sem ez a probléma.
Talán mindenki hallott már Bugyiról és Taktaharkányról, ám ezeken kívül is rengeteg érdekes nevű település található Magyarországon. A játék egyszerű: a négy megadott névből három a képzelet szüleménye, egy pedig valóban létezik. De vajon melyik?
Noha Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter korábban arról beszélt, hogy több száz olyan település van, ahol a túl sok betelepülő már gondot okoz, egyelőre nincs jele annak, hogy önkormányzatok sora készülne mielőbb bevetni az új „fegyvert”, amellyel fékezhetik a lakosságszámuk növekedését – derül ki a HVG körkérdéséből. Bár több településen is érdeklődéssel vizsgálják a törvényt, hasznosságát és kockázatait illetően változatlanul vannak aggályaik.
Módosították a települések önazonosságáról szóló tervezetet, a helyi képviselők bármikor kimondhatják, hogy élnek a betelepülést akadályozó jogszabállyal.
Vannak azonban bizonyos személyek, akik mentesülnek majd a törvény hatálya alól.
Főként azokon a kisebb településeken indulhatott be a voksturizmus, ahol több polgármesterjelöltre is lehet szavazni.
Ha van is néhány új szereplő a fejlett települések sorában, a lehetőségeket kevesen tudták kimaxolni – derül ki az Egyensúly Intézet települési rangsorából. Az intézet igazgatóját, Boros Tamást kérdeztük.
53 mutató alapján nézte meg az Egyensúly Intézet, mennyit léptek előre vagy hátra a magyar települések 2014 óta.
A törpefalvakat bemutató sorozatunk utolsó részében két borsodi és két zalai települést mutatunk be, amelyeket a betelepülők, úgy tűnik, megmenthetnek a kihalástól. Jöjjenek velünk Pusztaapátiba, Felsőszenterzsébetre, Tornabarakonyba és Perecsére!
Magyarországon ma csaknem 170 olyan település van, ahol kevesebben élnek, mint 100 fő, és a törpefalvak száma folyamatosan nő. Vannak ezek között, amelyek jövője a beköltözők miatt biztosított, de olyanok is, amelyek valószínűleg egy idő múlva kihalnak.
A Sió vízszintjének növeléséhez, így az új járművek felhajózásához kapóra jön a Balaton leeresztése. A települések a turizmust féltik a csökkenő vízszinttől, a hajók felhozatalát viszont a Magyar Turizmus Zrt. is szeretné elérni.
A szolidaritási hozzájárulás 30 százalékos emelése az indok.
A településvezetések augusztustól magasabb energiaszámlákat fizetnek, ami a kisvárosokat és falvakat érinti legsúlyosabban.
Mindenhol kilőttek az árak, de végeredményben óriásiak lehetnek a különbségek megye és megye között. A költözködők megindultak, így a népességfogyás viszont általánosságban befékezett a támogatott falvakban.
Néhány falu teljesítménye kiemelkedően növekedett 2020-ban is, miközben teljes régiók szakadtak le még jobban.
A magyarországi települések 85 százalékában találtak koronavírussal fertőzött személyt, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az országban mindenhol jelen lehet a vírus - mondta az országos tisztifőorvos vasárnap.
Ráadásul sok esetben a kisebb települések, falvak, községek viszik a prímet.
Már nem csak a távol eső kis helységekben csökken a népességszám: a demográfiai leépülés veszélye mindinkább sújtja a nagyobb hazai települések egy részét is.
