A Magyar Orvosi Kamara (MOK) kedden az oldalán közzétett egy Az orvosbárói struktúrák leépítésének lehetőségei a magyar egészségügyben című vitaanyagot.
„Kiindulási pontunk, hogy a példaértékűnek tartott egészségügyi rendszerek minősége, így a betegek biztonságos ellátása elsősorban nem az egyéni szereplőkön, hanem a működési szabályokon, intézményi garanciákon és az ezekhez kapcsolódó felelősségi elszámoltathatósági mechanizmusokon múlik” – írják az összefoglalóban.
Hozzáteszik, Magyarországon ezzel szemben az intézményi környezet lehetővé teszi a hivatalos hierarchián kívüli, túlterjeszkedő hatalommal bíró szereplők jelenlétét, és azt, hogy a döntéseknél gyakran nem a szakmai érvek döntenek, hanem azok személyes, gazdasági vagy politikai érdekek mentén szülessenek. Megjegyzik, ugyan az állami ellátásban hálapénz rendszerét sikerült kivezetni, az orvosbárók a magánegészségügyi szektorban építkeztek tovább.
https://hvg.hu/360/20260405_hvg-franciaorszag-vizitdij-maganegeszsegugy
„Teljesen nem adja fel állami szerepét, mert ahhoz, hogy jól keressen a magánegészségügyben és megmaradjon a kapcsolati háló, kell a cím, a pozíció, a betegutak és az orvoskollégák feletti kontroll. E működési modellekkel az elmúlt öt évben az orvosbárók megőrizték és megszilárdították pozíció-, tudás- és eszközmonopóliumukat. Ezek a monopóliumok nemcsak a betegek közti esélyegyenlőséget, hanem a szakmai utánpótlást is torzították” – olvasható a vitaanyagban.
https://hvg.hu/kkv/20260327_nyiro-gyula-opai-ezsi-robin-pszichiatria-maguskepzo-szakmaiatlan-toxikus-kornyezet
Hogy a jelenség nem szűnt meg, az megerősíti a MOK 2025 decemberi, állami ellátásban vagy abban is dolgozó orvosokkal készült felmérése, a megkérdezettek 93 százaléka ugyanis úgy gondolja, orvosbárók továbbra is vannak, és olyan jelenségeket kötöttek hozzájuk, mint például az autoriter döntéshozatal, a rokoni viszonyok által befolyásolt előmenetel és a betegutak irányítása.
A válaszokból kiderült az is, szeretnék, ha a döntéshozók tennének valamit azért, hogy arányuk visszaszoruljon, a MOK szerint pedig a szakmai kamarák és tagozataik, a kormányzat, az adóhatóság és a civil társadalom együttműködésére van szükség a helyzet megváltoztatásához.
Megoldási javaslataik között szerepel, az, hogy a vezetők pozíciók csak meghatározott időre szóljanak, hogy legyenek átlátható kinevezési és előléptetési kritériumok, nyilvános intézményi teljesítménymutatók és nyilvános vezetői juttatások, hogy az etikai bizottságoknak alulról kell szerveződniük, és az etikai rendszernek teljesen függetlennek kell lennie a minisztériumtól és az egészségügyi intézményektől, bíróság gyakorolhat jogorvoslatot.
„Ha olyan rendszert alakítunk ki, ahol nem a függő viszonyok hatják át a működést, és mindenki a saját képességeinek és tudásának megfelelő szerepben dolgozhat, akkor a magyar orvostársadalom jelentős belső erőforrásokat tud felszabadítani” – összegezték, milyen következményei lehetnek az esetleges változásoknak.
Mint ismert, a hamarosan megalakuló Tisza-kormányban Hegedűs Zsolt lesz egészségügyi miniszter, aki a HVG-nek adott interjújában elmondta, az összes szakmai szervezetet, többek között a MOK-ot is partnerként fogják kezelni. „A szoros együttműködés lehetőséget ad a kormánynak arra, hogy szakmailag megfelelően alátámasztott döntéssel, azonnal be tudjon avatkozni egy területen” – tette hozzá megjegyezve, támogatom a kötelező kamarai tagságot, hiszen a szervezet működésének lényege az lesz, hogy „etikai és szakmai minőségi felügyeletet gyakoroljon a tagjai felett”.
https://hvg.hu/360/20251015_hvg-hegedus-zsolt-tisza-egeszsegugy-interju
Nyitókép: Túry Gergely
