A lakosság a saját szemével nézhette, hallgathatta végig, hogyan változott meg a közmédia hírszerkesztése és politikai vonatkozású műsorai, hiszen a Tisza Párt kétharmados többsége után hirtelen kiegyensúlyozott, független sajtót is hivatkozó hírblokkokat sugároztak. Ezenkívül egymás után két interjút is adhatott a közmédiának Magyar Péter leendő miniszterelnök.
https://hvg.hu/itthon/20260415_magyar-peter-a-kossuth-radioban
A Republikon Intézet ezeket a változásokat egy kutatással is lekövette 11 hónapon át tartó közmédia-figyelésével. „Február és december között megnéztük és kielemeztük az M1 összes 19:30-as híradóját, és megállapítottuk, hogy azok alapján az MTVA fenntartásában működő közmédia nem felel meg a közszolgáltatási sztenderdeknek” – írják, azonban a választások után olyan pálforduláson ment át a közmédia hírszolgáltatása, hogy az intézet újabb médiafigyelésbe kezdett, és a választás utáni hét, azaz április 13. és 19. közötti 19:30-as M1 híradókat elemezték. Az összehasonlítás bázisaként a 2025-ös év ugyanezen időszakát használták.
A kutatásból kiderül, hogy bizonyos hírtípusoknál jelentős változtatás történt, míg a belpolitikával foglalkozó hírek aránya kicsit nőtt (58%-ról 64%-ra), addig a külpolitikai belpolitikai érintettséggel jelentősen lecsökkent, mindössze a hírek 7%-át tették ki, a színtisztán külpolitika pedig 29% lett a korábbi 11%-hoz képest.
Önmagában azt is el lehet mondani, hogy a bukott kormánypártokkal a híradó nagyon keveset foglalkozott
– olvasható a Republikon kutatásában.
„A politikusok a képernyőn összesen valamivel több mint 1 órát és 15 percet töltöttek 2025-ben, míg 2026-ban csak 50 perc 21 másodpercet. Ez jelentős csökkenés, ami különösen érdekes egy politikailag ilyen turbulens időszakban, ahol a híreket a politikusoknak a választási eredményekre és az új politikai helyzetre adott reakciói dominálják” – fogalmaznak a vizsgálatban.
https://hvg.hu/itthon/20260415_magyar-peter-tisza-m1-interju
Ezenkívül vizsgálták még Orbán Viktor és Magyar Péter megítélését is. „Orbán neve tavaly a vizsgált héten 45 alkalommal hangzott el, a kvalitatív vizsgálatunk alapján szinte kizárólag pozitív színben (~0,85 egy olyan skálán, ahol a pozitív megjelenést 1, a semlegest 0, a negatívat pedig –1 érték jelöli). Ehhez képest Magyar Péter ugyanekkor 132 említés után kerek –1 értéket vett fel. 2026-ra azonban jelentősen megváltozott ez. Darabszámra Orbán 41 és Magyar 173 említése hasonló, Magyar neve továbbra is sokkal többet hangzik el, azonban most nem (kizárólag) lejárató kontextusban” – írják.
Különösen érdekes megnézni a Magyar Péter nevét megelőző vagy követő 9 szó változását. 2025-ben 38 alkalommal tűnt fel Magyar neve környezetében az „ukrán/Ukrajna” szó Ehhez képest 2026-ra a Magyar neve 7 mellett a legtöbbet feltűnő szavak és kifejezések a „Tisza Párt” (21), a „beszélt” (19) és a „leendő miniszterelnök” (17).
Az is érdekes, hogyan változott meg a választásokat követően az olyan szavak aránya, amelyeket korábban a kormányzati narratíva nagyon sokat használt. Ilyen például a „háború” kifejezés, amely nagyjából a felére esett vissza (miközben a külpolitikai blokkok fő témái jelenleg Ukrajna és Irán).
„Elmondható összességében, hogy bár a híradó alapján a közmédia nem állt át április 12. után egyetlen éjszaka alatt az általuk is sokszor hivatkozott BBC-sztenderdre, az egy évvel korábbi időszakhoz képest jóval kiegyensúlyozottabb. Persze továbbra is megfigyelhető, hogy a kormánypártokkal sokkal inkább kesztyűs kézzel bánik, mint az ellenzékkel, de nem próbálnak látványosan utóvédharcot folytatni a híradóban a Tisza ellen” – olvasható a kutatás összegzésében.
