Egy hét múlva szavazhatnak Magyarország legnagyobb bíróságának bírái arról, kit látnának szívesen az elnöki pozícióban, Tatár-Kis Péter jelenlegi elnököt, vagy Matusik Tamást, az Országos Bírói Tanács volt vezetőjét.
Május 11-én véleménynyilvánító szavazáson döntenek a Fővárosi Törvényszék (FT) bírái arról, hogy kit szeretnének Magyarország legnagyobb bíróságának élére. A HVG információi szerint a tisztségre két jelölt adta be pályázatát: Tatár-Kis Péter, az FT jelenlegi elnöke és Matusik Tamás, az Országos Bírói Tanács volt elnöke, a Budai Központi Kerületi Bíróság Nyomozási Bírói Csoportjának csoportvezető bírája.
Az erről szóló értesítést és a pályázatokat hétfőn kapták meg a bíróságon dolgozók. Úgy tudjuk, a múlt héten még négy jelölt neve forgott, de az április 30-i határidőig végül csak a fenti két pályázat érkezett be.
Sok idő nem lesz dönteni, az összbírói értekezletet a jövő hétfőn tartják meg. Ezen először a jelöltek ismertetik a szakmai programjukat, majd az FT bírái titkos szavazáson döntenek arról, kit szeretnének a szervezet élére. A sikeres pályázónak 50 százalék +1 szavazatot kell szereznie.
Az eredmény csak véleményező jellegű, a nyertest az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, Senyei György nevezi ki, a határozott idejű megbízatás hat évre szól.
Tatár-Kis Pétert 2020-ban nevezték ki a Fővárosi Törvényszék elnökének, azt megelőzően, már 2019-től megbízott elnökként vezette a bíróságot. Az FT nemcsak Magyarország legnagyobb, hanem legleterheltebb bírósága is, ahol közel 700 bíró és majdnem 2000 igazságügyi alkalmazott teljesít szolgálatot.
Az ítélkezés minőségére is hatással lehet egyes bíróságok túlterheltsége, van, ahol átlagosan majd 140 ügyet visz egyszerre egy bíró. A kormány megoldása: bírsággal sarkallná élénkebb munkára a bírókat, akik erőn felül teljesítve tartják életben hivatalukat. Sokan úgy érzik, a bírósági vezetők is cserbenhagyták őket.
Az elmúlt években folyamatos volt a küzdelem a leterheltség és a bérproblémák miatt. Bár a kormánnyal kötött, élesen kritizált négyoldalú megállapodás után emelték a béreket az ágazatban, információink szerint az elvándorlás egyes bíróságokon még mindig problémát jelent. Ezek közé tartozik a Pesti Központi Kerületi Bíróság is, ami miatt tavaly augusztusban Tatár-Kis Péter személyesen írt levelet a többi törvényszék és az ítélőtáblák elnökeihez, segítséget kérve tőlük a jegyzőhiány miatt. A problémákról Tatár-Kis egy korábbi háttérbeszélgetésen is beszélt.
A HVG birtokába jutott a Fővárosi Törvényszék elnökének segélykérő levele. A törvényszéken dolgozók szerint a felvázolt tervek óriási feszültségeket szítanak majd, és szakmailag sem megfelelőek. Ez pedig a vezetők felelőssége.
Tatár-Kis Péter neve néhány éve a Schadl–Völner-botrányban is előkerült, miután a 444.hu a nyomozati iratokra hivatkozva azt írta, hogy az elnök találkozott Schadl Györggyel, aki arra akarta rávenni, hogy rúgjon ki egy bírót. A vádakra Tatár-Kis belső levélben reagált, amelyben elismerte, hogy találkozott a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar korábbi elnökével, de minden mást tagadott.
Matusik Tamás 2018 és 2024 januárja között volt az Országos Bírói Tanács (OBT) tagja, majd elnöke. Amikor 2023-ban az uniós pénzek fejében gyökeres igazságügyi reformra bólintott rá a kormány, az OBT jelentősen megerősített jogköröket kapott, de a tagok nem éltek az újraválasztás lehetőségével. Matusik Tamás és a szervezet szóvivője, Abért János ennek okairól interjúban is beszélt a HVG-nek.
Az Országos Bírói Tanács érdemi hatásköröket szerzett az EU-val kötött kormányzati megállapodás jóvoltából a nyáron, pont mikor tagjainak hatéves megbízása véget ér. Mi a választás tétje, mit szólnak a befolyásolási kísérletekhez, és miért zárják ki az újraindulást? Matusik Tamás OBT-elnököt és a szervezet szóvivői feladatait is ellátó tagját, Abért Jánost kérdeztük.
Vasvári Csaba mellett Matusik Tamás volt az a bíró, aki ellen teljes letámadó hadjáratot indított a propagandamédia, miután az OBT tagjaként találkoztak David Pressman akkori amerikai nagykövettel. Matusik azóta többször is nyilvánosan felszólalt a bírói függetlenség védelmében, és beszédet mondott a tavaly februári bírótüntetésen is. Azon úgy fogalmazott, „bárkinek bármikor szüksége lehet a független bíróságra, úgyhogy ha a bíróság függetlensége veszélybe kerül, az minden ember számára veszélyes”. A Tisza-applikációt állítólagosan letöltő bírák védelmében pedig cikket írt a bírák doxolásáról.
