Május 11-én véleménynyilvánító szavazáson döntenek a Fővárosi Törvényszék (FT) bírái arról, hogy kit szeretnének Magyarország legnagyobb bíróságának élére. A HVG információi szerint a tisztségre két jelölt adta be pályázatát: Tatár-Kis Péter, az FT jelenlegi elnöke és Matusik Tamás, az Országos Bírói Tanács volt elnöke, a Budai Központi Kerületi Bíróság Nyomozási Bírói Csoportjának csoportvezető bírája.
Tatár-Kis Péter a Fővárosi Törvényszék jelenlegi elnöke
HVG / Reviczky Zsolt
Az erről szóló értesítést és a pályázatokat hétfőn kapták meg a bíróságon dolgozók. Úgy tudjuk, a múlt héten még négy jelölt neve forgott, de az április 30-i határidőig végül csak a fenti két pályázat érkezett be.
Sok idő nem lesz dönteni, az összbírói értekezletet a jövő hétfőn tartják meg. Ezen először a jelöltek ismertetik a szakmai programjukat, majd az FT bírái titkos szavazáson döntenek arról, kit szeretnének a szervezet élére. A sikeres pályázónak 50 százalék +1 szavazatot kell szereznie.
Az eredmény csak véleményező jellegű, a nyertest az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, Senyei György nevezi ki, a határozott idejű megbízatás hat évre szól.
Matusik Tamás a tavalyi bírótüntetésen
HVG / Reviczky Zsolt
Tatár-Kis Pétert 2020-ban nevezték ki a Fővárosi Törvényszék elnökének, azt megelőzően, már 2019-től megbízott elnökként vezette a bíróságot. Az FT nemcsak Magyarország legnagyobb, hanem legleterheltebb bírósága is, ahol közel 700 bíró és majdnem 2000 igazságügyi alkalmazott teljesít szolgálatot.
https://hvg.hu/360/20250703_birok-tulterheltsege-birosagok-igazsagszolgaltatas-kozponti-regio
Az elmúlt években folyamatos volt a küzdelem a leterheltség és a bérproblémák miatt. Bár a kormánnyal kötött, élesen kritizált négyoldalú megállapodás után emelték a béreket az ágazatban, információink szerint az elvándorlás egyes bíróságokon még mindig problémát jelent. Ezek közé tartozik a Pesti Központi Kerületi Bíróság is, ami miatt tavaly augusztusban Tatár-Kis Péter személyesen írt levelet a többi törvényszék és az ítélőtáblák elnökeihez, segítséget kérve tőlük a jegyzőhiány miatt. A problémákról Tatár-Kis egy korábbi háttérbeszélgetésen is beszélt.
https://hvg.hu/360/20250903_levelben-kert-segitseget-a-jegyzohiany-miatt-a-Fovarosi-Torvenyszek-elnoke
Tatár-Kis Péter neve néhány éve a Schadl–Völner-botrányban is előkerült, miután a 444.hu a nyomozati iratokra hivatkozva azt írta, hogy az elnök találkozott Schadl Györggyel, aki arra akarta rávenni, hogy rúgjon ki egy bírót. A vádakra Tatár-Kis belső levélben reagált, amelyben elismerte, hogy találkozott a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar korábbi elnökével, de minden mást tagadott.
Matusik Tamás 2018 és 2024 januárja között volt az Országos Bírói Tanács (OBT) tagja, majd elnöke. Amikor 2023-ban az uniós pénzek fejében gyökeres igazságügyi reformra bólintott rá a kormány, az OBT jelentősen megerősített jogköröket kapott, de a tagok nem éltek az újraválasztás lehetőségével. Matusik Tamás és a szervezet szóvivője, Abért János ennek okairól interjúban is beszélt a HVG-nek.
https://hvg.hu/360/20230906_Matusik_Tamas_Abert_Janos_OBT_OBH_Kuria_birosagi_reform_jogallamisagi_eljaras_EU_hvg
Vasvári Csaba mellett Matusik Tamás volt az a bíró, aki ellen teljes letámadó hadjáratot indított a propagandamédia, miután az OBT tagjaként találkoztak David Pressman akkori amerikai nagykövettel. Matusik azóta többször is nyilvánosan felszólalt a bírói függetlenség védelmében, és beszédet mondott a tavaly februári bírótüntetésen is. Azon úgy fogalmazott, „bárkinek bármikor szüksége lehet a független bíróságra, úgyhogy ha a bíróság függetlensége veszélybe kerül, az minden ember számára veszélyes”. A Tisza-applikációt állítólagosan letöltő bírák védelmében pedig cikket írt a bírák doxolásáról.
