Elkészült az új klímatörvény koncepciója, amivel tényleg nyakon lehet majd csípni a klímaharcot elsunnyogó kormányt
A dokumentum a szerzők szerint „sokkal több mint egy zöld hóbort, hiszen mindannyiunk alapvető életlehetőségeit érinti”.
Százhúsz civil szakmai szervezet – köztük a Greenpeace Magyarország és a Magyar Természetvédők Szövetsége – kéri levélben a kormányt az Élő Környezetért Felelős Minisztérium feladatainak pontosítására. Az aláírók kifejtik, nagyon örülnek annak, hogy létrejött a tárca, és megértők az új kormánnyal szemben, az észrevételeik mögött segítő szándék van.
Az egyik fontos témakör, amit kiemelnek, a klímapolitika – szerintük ugyanis nem világos, hogy a koordinációért az Élő Környezetért Felelős Minisztérium felel-e. Ugyanis több kibocsátáscsökkentési feladat és forrásai a gazdasági tárcához kerültek, miközben az alkalmazkodás, a vízgazdálkodás és az élő rendszerek védelme az új környezetvédelmi minisztériumnál van.
„Ez könnyen ahhoz vezethet, hogy a klímaügyek széttagoltan, ágazati logikák mentén haladnak tovább, miközben éppen ezek összehangolása lenne az egyik legfontosabb állami feladat. Meggyőződésünk, hogy a klímapolitika nem rendelhető egyetlen gazdasági ágazat alá” – áll a levélben.
A fenntartható fejlődés területén a civilek szerint a minisztériumok feladatait meghatározó rendelet szintén félreérthető, mert a koordináció felelőssége több tárcánál is megjelenik. A szervezetek hangsúlyozzák: minden minisztériumnak figyelembe kell vennie a fenntarthatóságot, de a stratégiai irány kijelölése nem válhat gazdaságfejlesztési kérdéssé.
Kezet nyújt az MTA az új kormánynak, hogy egy fenntarthatóbb Magyarország felé vezesse
A nemzet tanácsadójaként szólalt meg a Magyar Tudományos Akadémia, amelynek kutatói 70 oldalon foglalták össze, hogyan lehetne valóban fenntarthatóbbá tenni Magyarországot.
A levélben kifogásolják azt is, hogy a génmódosítás és a génmegőrzés feladatai az agrártárcához kerültek, pedig a GMO-mentesség és a genetikai erőforrások védelme nem agrárfejlesztési kérdés, hanem környezetvédelmi, így lehet biztosítani azt, hogy az érintett területek irányítása elsődlegesen az élő környezet védelmének szempontjait érvényesítve történjen.
A génmódosítástól félünk, de hogy állunk a génszerkesztéssel? Azért fontos ezt tudni, hogy a klímaválságban is legyen mit ennünk
Egyre nagyobb szerephez jutnak az innovatív baktériumok, biostimulánsok, enzimek, növényi hormonok és a génszerkesztés az agrárágazatban. Erről beszélgettünk Andre Negreirosszal, a világ egyik legnagyobb agrártechnológiai vállalkozásának közép- és kelet-európai kereskedelmi vezetőjével.
„Biztosak vagyunk benne, hogy a most látható félreértések és bizonytalanságok szakmai párbeszéddel és pontosítással rendezhetők. Készek vagyunk ebben szakmai partnerként közreműködni és támogatni mindazokat a kormányzati erőfeszítéseket, amelyek Magyarország természeti örökségének, élő környezetének és jövő generációinak védelmét szolgálják” – zárják a Magyar Péternek címzett levelüket a szervezetek.
