Kezet nyújt az MTA az új kormánynak, hogy egy fenntarthatóbb Magyarország felé vezesse

A fenntarthatóság nem szűk környezetvédelmi ügy, hanem a nemzeti biztonság és a gazdasági stabilitás alapfeltétele

– a Gajdos László élő környezetért felelős miniszterjelölt bizottsági meghallgatásán megfogalmazottakhoz hasonló gondolatokkal tett közzé fenntarthatósági ajánláscsomagot a Magyar Tudományos Akadémia Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottsága. 

A testület célja – ahogyan Szathmáry Eörs akadémikus, evolúcióbiológust, a bizottság elnöke jelezte az erről szóló közleményben – „nem részletes kormányprogram megfogalmazása, hanem tudományosan megalapozott, döntéshozói szempontból áttekinthető helyzetkép és javaslatcsomag közreadása”. 

A 70 oldalas dokumentumban megfogalmazott ajánlások több területen is átfedést mutatnak a miniszter által előző nap vázolt elképzelésekkel. Legelőször is egy rövid helyzetértékelést adtak, amely szerint 

• a környezeti és fenntarthatósági kormányzás széttöredezett;
• a végrehajtási kapacitások gyengék;
• a vízgazdálkodás dezintegrált;
• a természeti tőke állapota romlik;
• az ökológiai szempontok gyakran alárendelődnek rövid távú gazdasági érdekeknek;
• miközben a klímaváltozás, a vízhiány, a biodiverzitás-csökkenés, a talajromlás, a szennyezések és az egészségügyi kockázatok egyre közvetlenebbül érintik az ország mindennapi működését.

Majd négy fejezetre bontva tárgyalják a tennivalókat:

1. Központi kérdések – ebben a kormányzati és intézményi rendszerrel kapcsolatos elvárásokat fogalmazzák meg, így például többek között azt, hogy az állami működésbe is be kell építeni a fenntartható fejlődési szempontokat, nemzeti vagyonleltárt kell létrehozni, nagyobb arányban érdemes támaszkodni a tudományra a döntéstámogatásban, jobban kell védeni a biológiai sokszínűséget, és természetalapú megoldásokat kell alkalmazni.
   
2. Víz – amit a fenntarthatóság alapfeltételének neveznek, integrált vízgazdálkodást, vízvisszatartást, víztakarékos öntözést, táji léptékű együttműködéseket és a korszerű monitoring rendszerek alkalmazását javasolják. 
   
3. Gazdaság és agrárium – itt a fenntarthatósági fordulat finanszírozhatóságát versenyképességi szempontok alapján történő értelmezését taglalják, a körforgásos gazdaság, a „klímaokos mezőgazdaság”, a helyben termelt élelmiszerek segítését szorgalmazzák, hangsúlyozzák a zöld átállás energiaimport-csökkentési ellátásbiztonsági és országimázs-erősítési lehetőségét, amihez a közforrások mellé a magántőke bevonását is javasolják. 
   
4. Energia és társadalom – itt a társadalmi egyenlőtlenségek, az energiaszegénység kezelésére hívják fel a figyelmet a sikeres tiszta energiaátmenethez, az egészségügyben a megelőzés fontosságát emelik ki, oktatásban a zöld készségek fejlesztését. 

Az MTA bizottsága közleményében jelezte: készek minden pont részletes megvitatására, és a döntés-előkészítés támogatására.