Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Elkészült a klímatörvény civil jogalkotási koncepciója, azaz az a dokumentum, aminek elkészítését tavaly határozták el hazai zöld és éghajlat- és természetvédelmi civil szervezetek, miután az Alkotmánybíróság megsemmisítette a korábbi klímatörvényt, és idén június 30-át tűzte ki határidőnek az új jogszabály megalkotására.
A 180 civil és szakmai szervezet, 40 szakértő együttműködésével kidolgozott 60 oldalas koncepciót szerdától társadalmi vitára is bocsátották: mostantól egy hónapig, március 30-ig várják a javaslatokat és megjegyzéseket a törvénynek szentelt weboldalon.
Sokkal több mint egy zöld hóbort, hiszen mindannyiunk alapvető életlehetőségeit érinti
– hangsúlyozta az új klímatörvény jelentőségét Éger Ákos, a koncepció elkészítését koordináló egyik civil szervezet, a a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) ügyvezető elnöke a dokumentum bemutatója alkalmából tartott sajtóreggelin, ahol az MTVSZ mellet a másik koordináló szervezet, a Green Policy Center részéről Koczóh Levente senior klímapolitikai szakértő, illetve Litkai Gergely humorista, a Dumaszínház művészeti vezetője, az európai klímamegállapodás magyarországi nagykövete is jelen volt. Éger szerint sokkal felelősebben kellene ehhez a kérdéshez mindenkinek hozzáállni, hiszen a klímaváltozás hatásai már az élet minden területét érintik, a biodiverzitástól kezdve a mezőgazdaságon és az iparon át az ország szuverenitásáig.
https://hvg.hu/gazdasag/20250919_uj-klimatorveny-klimavaltozas-klimavalsag-okologiai-valsag-alkalmazkodas-ellenallokepesseg-alkotmanybirosag-torvenyalkotas
A dokumentum ebből fakadóan nem kizárólag a megfelelő klímacélok kitűzésére szorítkozik, hanem az élet minden területén igyekszik meghatározni célokat, célszámokat, intézkedéseket.
A koncepcióból készült egy közérthető- és egy szakmai összefoglaló, elérhető, véleményezhető a teljes, 60 oldalas dokumentum, és lehet üzenetet lehet küldeni a döntéshozók számára is. Éger Ákos jelezte, minél több szervezet – nem csak zöldek és természetvédők – csatlakozását várják, mivel a cél az is, hogy széles társadalmi háttér és támogatás legyen a javaslat mögött, hogy az Országgyűlés tagjai is érezzék majd, hogy valós társadalmi igény van egy minél hatékonyabb klímatörvény elfogadására.
https://hvg.hu/360/20260202_fenntarthato-fejlodes-2026-klimavaltozas-klimaalkalmazkodas-uzlet-marta-iren
A társadalmi egyeztetés során ennek érdekében további fórumokat és egyeztetéseket tartanak a civileken kívül szakmai ernyőszervezetekkel, az Országos Környezetvédelmi Tanáccsal, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanáccsal, az agrártárcával, erdőgazdálkodókkal, természetvédelmi hatóságokkal, vízügyesekkel, gazdálkodókkal.
A koncepció összeállítói szerint az Energiaügyi Minisztériumban is dolgoznak már az új klímatörvény koncepcióján. Abban bíznak, hogy a most induló egyeztetés során megismerik az ottani koncepciót, és velük is össze tudják hangolni a munkát.
A társadalmi egyeztetését követően normaszöveg készül, már törvényi nyelvezettel, és el fogják juttatni az áprilisi választásokat követően felálló új Országgyűlésnek. Abban reménykednek, hogy még idén el is fogadja a parlament az új törvényt.
A dokumentum 8 fejezetben taglalja a szabályozni kívánt területeket:
A preambulumban olyan alapvető elveket fektetnek le, mint a jövő nemzedékek védelme, a visszalépés tilalma, elővigyázatosság, méltányos kompenzáció nyilvánosság, társadalmi részvétel. Ágazatonként meghatározza, hogyan kellene alkalmazkodni a klímaváltozás elkerülhetetlen hatásaihoz, megelőzni őket, felkészülni rájuk. Rezilienciastratégia elkészítését, auditálását, rendszeres felülvizsgálatát írná elő.
Célokat határozna meg az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszafogására, és a szén-dioxid-megkötésére. Nemcsak általános kibocsátás-csökkentési célok kerülnének a jogszabályba, de előírnák a mindenkori kormány számára, hogy dolgozzon ki karbonköltségvetést ötéves időszakokra lebontva, amivel a célok elérésének pályáját is ki lehet jelölni.
Szabályozná az intézkedések finanszírozási hátterét: uniós pénzeket, kvótabevételeket, zöld kötvények bevételeivel feltöltött Nemzeti Éghajlatváltozási Alapot hozna létre.
Kitér az oktatásra, és az innovációra, hiszen nagy szükség van új technológiákra az alkalmazkodáshoz, akárcsak a hagyományos népi tudásra, és a természetközeli megoldásokra is. Az oktatásnak emellett fontos szerepe lehet a fogyasztási szokások alakításában.
Megszabná, hogy az éghajlat védelmét szem előtt tartva történjen az állami döntéshozatal, a gazdasági tervezés, területfejlesztés, vagyonkezelés, hatósági intézkedések.
Kitér a megfelelő intézményi háttérre is, a meglévők számára új feladatokat kijelölve, illetve új intézményeket is javasolva, például Nemzeti Éghajlatváltozási Tanács, vagy Éghajlatváltozási Tudományos Tanácsadó Testület – előbbi civil, szakmai és kormányzati oldal egyeztetési fórumaként szolgálna, utóbbi a tudományos hátteret adná.
A koncepció egy teljes fejezetet szán a jogi felelősség kérdésének, hogy az államot, a mindenkori kormányzatot, állami szervezeteket, önkormányzatokat is elő lehessen venni, az éghajlatvédelemmel kapcsolatos törvényalkotó, hatósági feladatai teljesítésével kapcsolatban – leegyszerűsítve akár perelhető is legyen az, aki nem megfelelően cselekszik.
Az ügy valójában kulturális kérdés is. Hogyan kezeljük például a tudományt, ha nem tudjuk drágán elért eredményeit becsatornázni a mindennapokba, akkor duplán pazarlunk – figyelmeztetett a bemutatón Litkai Gergely, aki szerint,
Hibás elképzelés, hogy ha elmegyünk a határokig, akkor abból majd tanulunk. Magunknak kell határokat állítani, mert azokat sokkal könnyebb betartani, hiszen mi magunk döntöttünk róla.
https://hvg.hu/zhvg/20260228_klimavaltozas-okologiai-valsag-planetaris-valsag-kornyezetjog-klimaperek-sulyok-katalin-jordan-ferenc
