Kapott egy esélyt a NER-től, de végül törvénytervezetet neveztek el róla – kicsoda Baka András?
17 évig volt bíró a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságánál, ám ez sem volt elég, hogy megtarthassa állását Orbán rendszerében.
Nehéz dolga lesz köztársasági elnökként Baka Andrásnak – írta a Political Capital szombat délutáni Facebook-bejegyzésében, miután a Tisza Frakció hivatalosan is államfő-jelöltjének nevezte meg a jogász professzort.
Mint írták, mivel Baka Andrást annak idején ugyanúgy mandátuma lejárta előtt mozdította el a 2011-ben Kúriára átnevezett Legfelsőbb Bíróság éléről az akkori Fidesz-KDNP-és többség, mint ahogy most Sulyok Tamás eltávolítására került sor, a magukra visszaütő alkotmányjogi érvelés helyett inkább személyében támadhatják a kormánypárti politikusok.
Bár, Rétvári Bence, a kereszténydemokraták frakcióvezetője nem habozott az ellentmondásoktól terhelt érveléssel reagálni a jelölésre, az elemzők szerint inkább az lehet majd a fő támadási narratíva, hogy Baka András még 2008-ban Strasbourgban tagja volt annak a bírói tanácsnak, amely kedvező ítéletet hozott a magyarországi sortűzperek egyik elkövetőjének javára.
A KDNP szerint Baka András bosszút akar állni a Fideszen
Rétvári Bence szerint ráadásul éppen Baka András 2011-es eltávolítása bizonyította be, hogy illegitim egy határozott időre kinevezett közjogi tisztviselő elmozdítása. Bár azt annak idején éppen a Fidesz-KDNP tette meg.
Baka Andrásnak államfőként azonban aligha a széteső Fidesz miatt lesz nehéz helyzete, sokkal inkább azért, ami köztársasági elnöki intézménnyel történt az elmúlt időszakban
– szögezték le.
Érvelésük szerint a Fidesz politikailag kiüresítette az államfői pozíciót, ráadásul a két botrányba belebukó államfő (Schmitt Pál és Novák Katalin) esetei kimondottan erodálták az egykor legnépszerűbbnek számító közjogi pozíció presztízsét.
Innen kell Baka Andrásnak újraépítenie az államfői tisztség tekintélyét – írták, hozzátéve, hogy ez inkább politikai, mint jogi munkát igényel. Ugyanakkor azt is hozzátették, Bakának minden a Fidesz kormányzása alatt megválasztott elődjénél több esélye van most arra, hogy újra tartalommal töltse fel a pozíciót.
„Nem vagyok politikusalkat” – mondta Baka András 2009-ben, amikor a HVG portrét készített róla
„Mindig csodáltam azokat, akik kis koruktól tudják, milyen pályára akarnak lépni” – mondta akkor Baka András a HVG-nek, aki arról is beszélt, hogy mi a véleménye a halálbüntetésről, hogyan neveli a gyerekeit és, hogy sosem félt nehéz döntéseket hozni.
Kitértek emellett arra is, hogy a Tisza Párt is ellentmondásos helyzetet teremtett a poszt körül. Az elemzők szerint ezzel az volt a gond, hogy Magyar Péter többszöri ígéretével szimbolikus üggyé emelte a Sulyok Tamás leváltását, de ezután a tényleges folyamat elhúzódott, majd kapkodásba fordult Polgár Judit egyik napról a másikra történő megnevezésével, aki végül nem is vállalta a felkérést. Végül pedig az sem vált egyértelművé, hogy hosszabb távon közvetlen elnökválasztás lesz-e az ősztől megkezdődő alkotmányozási folyamat vége.
Márpedig a Political Capital szerint elsősorban ezt kell kezelnie Baka Andrásnak, „hiszen elnökségének »átmenetisége« eleve nem erősíti a pozícióját”.
Már többször előfordult az elmúlt 36 évben az a furcsa helyzet, ami Baka Andrással fog történni kedden
Nem példa nélküli a rendszerváltás utáni politikai életben, hogy ellenjelölt nélkül válasszon az Országgyűlés államfőt. Így lesz köztársasági elnök kedden a Tisza jelöltje, Baka András, de korábban már többször volt, hogy a gyenge ellenzék vagy bojkott miatt egyszereplős, eleve lefutott volt a választás.
Nyitókép: Political Capital / Facebook
