Joe okos, eredményes és ambiciózus, „profi sikerember”. Nincs egyedül azzal a vágyával, hogy olyasvalakinek látsszon, aki minden kihívással megbirkózik. Bárki bármivel megbízhatja, mert teszi, amit tennie kell.

Carolyn Coughlin coachnak sok olyan ügyfele van, mint Joe. „Ezek nem gyenge vagy határozatlan emberek. Gyakran kiváló elemzőképességgel rendelkeznek, és nap mint nap nehéz döntéseket hoznak” – jegyzi meg.

Amikor Carolyn elkezdett Joe-val dolgozni, a férfi megtett mindent, amit a főnökei vagy az ügyfelei kértek tőle. Aztán persze füstölgött és bosszankodott, hogy mindent neki kell csinálnia. Tisztában volt vele, hogy boldogtalanná teszi, hogy mások kívánságai irányítják, de fogalma sem volt, hogyan változtasson a helyzeten.

„Egész életében az éppen soron következő problémát oldotta meg. Megfelelt mások képzelt vagy valós elvárásainak, sokszor túl is teljesített. Ez vált a névjegyévé. Teljesíteni: ebből állt az élete. Most azonban szorult helyzetbe került, mivel a külső körülmények egyre inkább valami mást követeltek meg tőle, vagy talán a belső igénye változott meg, mégis továbbra is igent mondott minden szokásos kérésre”

– meséli Carolyn.

Joe a saját maga által fenntartott identitás csapdájába esett. Nem mondhatott nemet semmire, hiszen azzal kétségbe vonta volna saját lényegét. Másfelől azonban szeretett volna a saját igényeivel és értékeivel összhangban élni, és több időt szánni önmagára. A folyamatos leterheltség miatt ez képtelenség volt. Ha nem az a fickó többé, akire mindenki támaszkodhat, akkor ki is ő valójában?

Carolyn, hogy segítsen Joe-nak kimozdulni ebből a kényszerhelyzetből, a kaliforniai Strozzi Intézet coachingmódszerét alkalmazta. A technika lényege, hogy az ügyfél által áhított változást a terápiás munka során megjelenítik és begyakorolják.

„Megkértem Joe-t, hogy helyezkedjen el velem szemben a szoba átellenes sarkába. Kinyújtott karral sétáltam felé, a mellkasára mutattam, és a következőket mondtam: »Joe, szükségem van rád! Egy nagyon fontos ügyfél számára neked kell felvezetned az XYZ ajánlatot. Csak te tudod megcsinálni, hiszen ez pont a te szakterületed, … és hétfőre kellene.« Joe feladata az volt, hogy utasítsa vissza a kérésemet mind verbálisan, mind pedig a testbeszédével – azaz finoman, de határozottan tolja el a kinyújtott kezemet valamelyik oldalra.

Amikor közeledtem felé, lenézett rám, és szelíden így szólt: »Nem, ezt nem tudom megtenni«, majd gyengéden és vonakodva eltolta a kezemet. Nem győzött meg, ezt meg is mondtam neki. Azt felelte, pontosan úgy érezte magát, mint amikor a való életben szembesül a különböző kívánságokkal. Néhányszor újra megpróbáltuk. Bár minden alkalommal kicsit hangosabb lett, testbeszéde minden ízében azt sugallta, még mindig nem alakult ki az a képessége, hogy visszautasítsa a hasonló kéréseket.

Ezért a következőkre kértem: nézzen szemtől szembe a kérésemmel, majd jelenítse meg a maga fizikai valóságában. El kellett képzelnie, ahogy energikusan kapcsolódik a kívánságomhoz, majd eldönti, hogy udvariasan visszautasítja.” Ekkor Joe magabiztosabban nézett szembe Carolynnal, kissé elmozdult felé, és szelíden, de határozottan elutasította.

Joe-t megdöbbentette, mennyire másképp érez. Mintha életre kelt volna benne valami: az érzés, hogy tudja, merre akar menni, ám Carolyn kívánsága az útjába áll. Aki ennyire hozzászokott ahhoz, hogy mindig igent mondjon, majd ezt követően frusztrációt érezzen, annak ez a létezés új útja, egy teljesen más életérzés. Mintha képes lett volna megőrizni a méltóságát mindenféle küzdelem nélkül.

„Ez a fizikai gyakorlat lehetővé tette Joe számára, hogy felismerje: az, hogy képtelen másokat visszautasítani, nemcsak gondolati, de fizikai síkon, a testében is jelen van. Folyamatos gyakorlással képes lehet új izommemóriát kialakítani, amely ráerősít megváltozott, öntudatosabb stílusára” – véli Carolyn.

Sokunk számára nem természetes nemet mondani, különösen akkor, ha fontos, hogy segítőkész, megbízható embernek tartsanak, vagy ha az elvárásoknak való megfelelés jelenti számunkra a teljesítményt és a sikert. Az ösztöneinkkel ellentétes, hogy visszautasítunk egy kérést, amikor azt érezzük, hogy ezzel csalódást okozunk valakinek, vagy kihagyunk egy jó lehetőséget.

Ha fejleszteni akarjuk magunkban az ellentmondás képességét, tudatosítanunk kell, mi vezérel minket arra, hogy igent mondjunk. Így fogjuk majd – Joe-hoz hasonlóan – megtanulni, hogyan mondjunk tisztelettudóan, de határozottan nemet.

A fenti cikk az A nemcselekvés című könyv szerkesztett részlete. Miért nem lehetünk igazán eredményesek a szüntelen stressz és szorongás mellett? Hogyan ellensúlyozzuk a túlterheltség hatásait? Miként lehet kevesebb cselekvéssel többet elérni? Steven D’Souza és Diana Renner könyvükben feltérképezik a „cselekvés” határait és veszélyeit. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel!