Az esemény szervezőitől a magyar résztvevők a napokbanvehették át az elismeréseket Budapesten. A párlatok legnagyobb közép-európai versenyén - amelyen az idén összesen 143 főzde mintegy 1.300 terméke vett részt - az Agárdi Pálinkafőzde a harmadik alkalommal nyerte el a Nemzetgyőztes címet. 
   
Magyarországról kilenc pálinkafőzde nevezett a bécsi megmérettetésre 70 termékkel. A termékek közül 40-et díjazott a bírálóbizottság. Az év pálinkája cím mellett három arany-, 21 ezüst- és 15 bronzérem jutott a magyaroknak. A Magyar Turizmus Zrt. segíteni kívánja a magyar pálinka marketingjét és promócióját.  A magyar pálinka népszerűsége mind a bel-, mind a külföldi fogyasztók körében növekszik. Már vannak olyan magyar éttermek, ahol az utóbbi években jelentősen nőtt a magyar eredetű pálinka eladása a külföldi szeszes italok rovására. 

A Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács adatai szerint a lepárlással készült szeszes italok fogyasztása az utóbbi években stagnál Magyarországon. A kereskedelemben regisztrált fogyasztás 15 millió hektoliterfokot tesz ki évente. Egy hektoliterfok egyenlő egy liter 100 százalékos szesz mennyiségével.
 
A kereskedelmi forgalmú szeszesital-fogyasztásnak mintegy 10 százalékát teszi ki a pálinka. Az úgynevezett bérfőzők évente mintegy 6,5 millió hektoliter-foknak megfelelő pálinkamennyiséget állítanak elő, ez azonban nem kerülhet legális kereskedelmi forgalomba.  A Magyarországon előállított pálinka mennyiségének kevesebb, mint 10 százaléka kerül külföldre. 

Szicsek János, a Szicsek Pálinkafőzde és a Budapesti Pálinkaház tulajdonosa szerint jelenleg Magyarországon mintegy 350 működő üzemben főznek pálinkát. Ez a szám fele-harmada a másfél évtizeddel ezelőttinek. A gyümölcspálinka éves mennyisége az utóbbi időben három-hatmillió alkoholliterre csökkent.