Az október óta tartó válság folyamatosan szedi áldozatait a munkaerőpiacon is: szinte naponta hallani csoportos létszámleépítésről, szervezeti átalakításról, főállású alkalmazottak munkaidejének csökkentéséről. Az elbocsátásokat illetően az autó- és az ingatlanszektor vezet, ezek a cégek érzik meg leginkább a recessziónak betudható forgalomkiesést.

Aki tehát autógyártó vagy ingatlanberuházó cégnél dolgozik, örülhet, ha megmarad az állása, vagy nem csökken a bére, ezek után eszébe sem jut év végi prémiumra áhítozni. A karácsonyi jutalmak ugyanis cégmérettől függetlenül a legtöbb helyen elmaradnak, de az sem ritka, hogy a 13. havi fizetést inkább márciusban, az előző év értékelésekor fizetik ki és nem is 13. havi a neve, hanem éves bónusz - mutat rá Horváth Linda munkajogász.

© AP

Az AL Holding ingatlanberuházó vállalatnál 20-25 százalékkal csökkentették a béreket idáig, de az előre kalkulált, szerződésben rögzített prémiumokat kifizetik a munkavállalóknak – mondta a hvg.hu-nak Hunyady Attila, a cég igazgatótanácsának elnöke, hozzátéve: az éves bónuszokat, ahogy mindig, ezúttal is csak februárban kapják meg a dolgozók. Megszorításokra, mint magyarázta, szükség van, de nem lenne okos döntés épp a mentőövet kidobni a hajóból: motivált alkalmazottak nélkül ugyanis a cég még rosszabb helyzetbe kerülhet.

Hasonló megfontolásból kapják meg 13. havi fizetésük, igaz, csak felét a Porsche Hungária dolgozói – meséli Vérten Sándor igazgató, aki szerint így az alkalmazottak munkáját a nehezebb körülmények között is el tudják ismerni. Az sem véletlen, hogy a kiadások visszafogása érdekében néhány hete szinte egy időben csökkentették jelentősen a szponzori szerződéseiket és a marketingköltségeket, és csak végül nyúltak a bérjellegű kifizetésekhez.

Nem mondható el ugyanez az állami szféráról, ahol a 13. havi bérek megvonását a közalkalmazottaktól és a köztisztviselőktől a kormány jogszabállyal garantálja a 10 milliárd eurós IMF-hitelért cserébe, amely a költségvetésnek – becslések szerint – 130 milliárd forintot spórol.

E feltétel a szakszervezetek lobbijának köszönhetően nem biztos, hogy megvalósul. A kormány – a legújabb hírek szerint – vállalja, jövőre kompenzálja a közszféra 13. havi járandóságának kiesését, és erre összesen 112 milliárd forintot különített el a költségvetésben. Eszerint 140 ezer forintos fizetéshatárig mindenki megkapná a 13. havi illetmény helyett járó pótlékot, így a közszféra dolgozói a 13. havi illetményüknek csupán az egyharmadától esnének el.

A fennmaradó összeget pedig ki lehetne egészíteni úgy, hogy az államnak ez egy fillér adóforintjába sem kerülne. De hogyan?

Az ajándékutalvány például a jelenleg hatályos törvények szerint évente háromszor 6900 forint értékben adható a dolgozóknak és – kevesen tudják ugyan, de – a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozóknak is. Így a juttatás mértéke megháromszorozható. Egy kétgyerekes, házas munkavállaló esetén a 100 ezer forintos keret kihasználható például 82 800 forint ajándék utalvánnyal (személyenként 3x6900 Ft, négy főre 82 800 Ft) és 17 200 forint kultúrautalvánnyal. Kétszeres összeg esetén a munkáltatók adhatnak például üdülési csekket a munkavállalók pihenésének támogatására.

A megtakarítás mértéke nem a juttatás mértékétől függ, hanem az adózás miatt a jövedelemszinttől. Ennek alapján, ha valakinek a havi bruttó átlagkeresete 160 ezer forint, és adómentes béren kívüli juttatásként 100 vagy 200 ezer forintot kap, akkor a megtakarítás 50,1 százalékos. Az alábbi táblázat részletesen is szemlélteti, hogy ez miként alakul.