Ketrecben a szájbergyerek, avagy égető kérdés a kiberbiztonság

A világhálón manapság személyes adatok, szellemi tulajdon, de akár a hadsereg, sőt a nemzetbiztonsági is ki van téve szándékos támadásoknak, véletlen hibáknak, és a világháló sebezhetőségének. Az internetes bűnözés éves szinten nagyjából 1000 milliárd dolláros kárt okoz, s a mostani gazdasági válság csak tovább fokozza az internethasználat veszélyeit. Éppen ezért egyre sürgetőbb feladattá válik a kiberbiztonság javítása. Mivel a világháló nélkül ma már lényegében életképtelenek az egyes szervezetek, az egyetlen megoldásnak a gazdasági szeplők összehangolt fellépése tűnik.

Közös megoldás kell

Húsz ével ezelőtt feltehetőleg senki nem gondolta volna, hogy hackerek olcsó, bármely boltban megkapható eszközökkel akár a nemzetbiztonságra is veszéllyel lehetnek. Az elmúlt esztendőben azonban már számos hír érkezett határokon átnyúló internetes kémkedésről, amely akár a teljes brit kommunikációs infrastruktúrát kiszolgáltathatja idegen erőknek. Ezek a veszélyek bebizonyították, hogy a jelenlegi rendszer nem működik, s a gazdaság egyes szereplőinek nagyobb hangsúlyt kell fektetni a kiberbiztonság javítására.

Több állam – például az Egyesült Államok, Kanada, az Egyesült Királyság, Izrael, vagy éppen Szingapúr - kormányzata tett már erre egyébként kísérletet, ezek azonban nem jártak túl nagy eredménnyel. A sikertelenség oka, hogy az adatok jelenleg ellenőrizetlenül áramolhatnak egyik országból a másikba, így egy-egy állam szeparált próbálkozása a kiberbiztonság javítására nem járhat sikerrel. A Deloitte elemzői felhívják a figyelmet, hogy globálisan összehangolt megoldásra van szükség.

Nem csak az egyes kormányzatoknak kell azonban együttműködnie a biztonság javítása érdekében. Az Internet fizikai hátterének jelentős része ugyanis a privát szektor tulajdonában van, így az államnak és az üzleti szférának közösen kell megtalálnia az új kockázat kezelésének módját. A kormányzatok feladata tehát nem feltétlenül abban áll, hogy megoldja a teljes problémát, sokkal inkább fel kell hívnia az emberek figyelmét e létező fenyegetésre, s amennyiben ebbe sikerrel jár, megváltozhat az internetezési kultúra, s az emberek megértik és elfogadják a kiberbiztonság miatt szükséges tradeoffokat.

Előnyök, hátrányok

A kiberbiztonság javítása a gazdaság összes szereplője számára előnnyel járhat. Amellett, hogy a bűnözés miatti veszteségek csökkenthetőek, pozitív hatás lehet a bizalom növekedése, amely újabb akadályokat gördíthet el például az e-kereskedelm fejlődése elöl. A kormányzatok szempontjából inspiráló lehet, hogy a biztonság növelés lévén kiterjeszthető az úgynevezett e-goverment, s így átláthatóbbá tehető az államszervezet, javítható a hatékonyság. Emellett pozitívan hathat a kormányzati beszerzések interneten keresztüli lebonyolítására is a veszélyek csökkenése.

Hasonló előnyök figyelhetőek meg az üzleti szféránál is. A bizalom hiánya ugyanis jelenleg komoly akadályokat állít az interneten keresztüli tranzakciók elé, pedig a világháló köztudottan gyorsabbak, hatékonyabbak, és olcsóbbak a hagyományos csatornáknál.

Persze nem csak előnyei lehetnek a kiberbiztonság javításának: a szigorúbb szabályozás veszélyeket is rejt magában, mint például az elszigetelés, vagy a kiberprotekcionizmus. Előbbinél az jelenthet gondot, hogy ha egy személy vagy egy ország nem tudja megteremteni a mások által elvárt biztosítékokat, kiszorulhat az új gazdaságból, míg utóbbi a hagyományos protekcionizmus kiterjesztése a kibertérre. A Deloitte elemzői felhívják a figyelmet: tekintettel kell lenni arra is, hogy a kiberbiztonság javítása érdekében kialakított új szabályozás ne sértse a személyiségi jogokat.