Sírva vigadó
Meglepő ellentmondással találjuk szembe magunkat az ötszáz legnagyobb...
Meglepő ellentmondással találjuk szembe magunkat az ötszáz legnagyobb árbevételű hazai cég (HVG, 2009. január 3.) összesített eredményének változását nézve. Miközben ugyanis, aligha függetlenül az előző év őszén bevezetett kormányzati megszorításoktól, a félezer topcég 2007-es árbevétele – a 8 százalékos inflációt alig meghaladva – csak 10,6 százalékkal nőtt, adózás előtti eredményük 17, de még az adózás utáni is 12,2 százalékkal múlta fölül a megelőző évit. Vagyis a legnagyobbak forgalma jobban megsínylette az elvonások erőteljes – az ötszázak összesített adózatlan eredményének 10,8 százalékáról a 14,5 százalékára való – növelését, mint éppen a nyereségessége.
Magyarázhatja ezt az ellentmondást a költségtakarékosság mellett az is, hogy a cégek nyilván igyekeztek tervszerűen visszavonulni, azaz tevékenységük legkevésbé jövedelmező részét adták fel a megszorítások hatására. Tanulságos azonban egy másik adatot is megvizsgálni. Ha megnézzük, mennyit fordított beruházásra az ötszáz – illetve, mivel ezt az adatot nem mindenkitől sikerült beszerezni, a közülük erről is számot adó 418 – cég, riasztó visszaesést látunk: 2007-ben a beruházásaik összege jó 30 százalékkal csökkent. E 418 cégnél összesen 293 milliárd forinttal – ez szinte hajszálra megegyezik azzal a 315 milliárddal, amennyivel az adózás előtti nyereségük nőtt a megelőző évhez képest.
Számvitelileg nincs közvetlen összefüggés egy-egy cég beruházásai és az adott évi eredménye között. Mégis elgondolkodtató, hogy miközben – a gazdasági klíma romlása közepette – a legnagyobb vállalatok a növekedés helyett a nyereségességre hajtottak rá, a beruházásaik is visszaestek. A külföldi kézben levők tulajdonosai talán már azt is fontolgatni kezdték, hogy melyik másik telephelyországukba irányítsák azokat az invesztíciókat, amelyeket eredetileg ide szántak.
Hasonló arányokat látunk, ha a legnagyobb forgalmúak mellett a legnagyobb nyereségű cégek listáját is megvizsgáljuk (lásd táblázatunkat a 48. oldalon). Az e műfajban a legjobb félezer vállalkozás összesített adózott nyeresége sokkal látványosabban nőtt, mint a legnagyobb forgalmúaké: 26 százalékkal. A beruházásaikat mindenesetre a legnyereségesebbek is drasztikusan – a közülük ilyen adatait is megadó 411 cég ugyancsak több mint 30 százalékkal – visszafogták.
Az árbevétel szerinti legnagyobbak közül az előző évi 301-gyel szemben most csak 241 került be a legnagyobb nyereségűek ötszázas rangsorába, a két lista szereplőinek tehát nem egészen a fele azonos. A mindkettőben szereplő cégek között voltak, amelyek az egyik, és voltak, amelyek a másik versenyszámban bizonyultak sokkal jobbnak.
A két különbségrekorder az árbevételi lista 14. helyén álló, energia-nagykereskedelemmel foglalkozó Panrusgáz Magyar–Orosz Gázipari Zrt., amely eredménye alapján csak a 407. legjobbnak futott be. A forgalma szerint a 438. legnagyobb ajkai autóipari beszállító Potte & Potthoff Hungária Bt. ugyanakkor a 120. helyet csípte meg az eredményrangsorban. Még nagyobb lehet a különbség azoknál, akik kizárólag az egyik vagy a másik listán szerepelnek; nem került be az ötszáz legnagyobb nyereségű cég közé például az árbevétel szerinti 6. helyezett Philips Industries Magyarország Kft. Más oka van annak, hogy a pénzintézetek neve csak az eredmény szerinti listán bukkan fel: árbevételük nem lévén értelemszerűen nem szerepelhettek az árbevételi rangsorban.
A legnagyobb nyereségűek listájának legelején, a bankok megjelenésétől, illetve a Philips hiányzásától eltekintve, az előző rangsorból már ismerős cégek állnak. Az árbevételi első és második Mol Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. és Audi Hungaria Motor Kft. közé a nyereség szerinti listán, a korábbi évekhez hasonlóan, ezúttal is befurakodott az OTP Bank Nyrt. Utánuk pedig itt is, ott is az első hatban van a GE Hungary Ipari és Kereskedelmi Zrt., a Magyar Telekom Távközlési Nyrt. és a Nokia Komárom Kft.
Évről évre kevesebb, a tavalyi 42 után most 19 előző évi toplistás cég neve hiányzik az összeállításból azért, mert nem hajlandó megadni az adatait (és azokat nem lehet nyilvános forrásból beszerezni). Ezekről csak sejteni lehet, 106 másikról viszont biztosan tudjuk: 2007-es adózott eredményük nem érte el az ötszáz legnagyobb közé jutáshoz szükséges 597 millió forintos küszöböt. A két legnagyobb bukás, egyenként 20 milliárd forintot meghaladó veszteséggel, a Samsung SDI Magyarország Zrt., valamint a már említett Philips nevéhez fűződik. Tíz korábbi toplistás pedig időközben megszűnt, mint az Általános Értékforgalmi Bank Zrt., az Inter-Európa Bank Zrt. vagy a Mélyépítő Kft., illetve beolvadt, mint három korábbi leánycége az ISD Dunaferr Zrt.-be (a 12. helyen áll a rangsorban).
Az újoncok közül a három legnagyobb nyereséggel büszkélkedő, az E.On Földgáz Trade Zrt. (7.), az előző évi listán még két külön cégként szereplő Égáz-Dégáz Zrt. (32.) és az MVM Trade Zrt. (40.) egyaránt az energetikában érdekelt. Látványosan csökkent a listán az élelmiszeripar jelenléte: 13 ilyen cég esett ki, és csupán hat új került be. Egyre jobb üzletnek tűnik viszont a nagykereskedelem: az ágazatba tartozók közül 18 vállalkozás esett ki, és 27 került újonnan a listára. Így már 67 nagykereskedő cég van a legnagyobb nyereséget elért ötszáz között. Náluk csak – a pénzügyi, a fuvarozási és a távközlési szolgáltatáson kívüli – a hivatalosnál áttekinthetőbb HVG-kategorizálás szerint egyéb szolgáltatást nyújtók mezőnye népesebb, egy híján száz taggal. Közülük 19 az ingatlanbizniszben utazik, de például tíz tanácsadó és kilenc informatikai cég is van a 99-ben; a hét lapkiadó között ott van a HVG Kiadói Zrt. (485.) is. A toplista legkisebb, hat cég által képviselt ágazata a gyógyszergyártók amúgy sem népes csoportja.
A leglátványosabban, 55, illetve 48 százalékkal, az egyéb szolgáltatók és a nagykereskedők nyeresége nőtt 2007-ben (természetesen nem az előző évi legnagyobbak – hiszen az egy másik kör –, hanem önmaguk korábbi nyereségéhez mérve). A legriasztóbb visszalépést a fuvarozócégek nyereségében mutatják az adatok: nem kevesebb mint 55 százalékosat. A számok mögé nézve azonban azt látjuk, hogy ez kizárólag a MÁV Zrt. (246.) „bűne”, amellyel kapcsolatban már az is furcsa, hogy mit keres a nyereséges cégek listáján. A válasz természetesen az állami támogatás mértékében rejlik; a 2007-ben 160 milliárdos apanázsból még 1,3 milliárd forintos nyereségre is futotta a megelőző évi 84 milliárdos veszteség után. A guruló ágazat adatait a MÁV-é nélkül összesítve a nyereségtömeg csupán 2 százalékos mérséklődését látjuk. Ez így már sokkal jobb, mint a fémfeldolgozás összesített nyereségének – szinte egyedül az Alcoa-Köfém Kft. (49.) visszaesése miatti – 15 százalékos, valamint a gyógyszeripar eredményösszegének – a hazai egészségügy-finanszírozást szigorító gyógyszer-gazdaságossági törvény számlájára írható – 11 százalékos csökkenése.
Táblázatunk az adózott mellett az adózás előtti eredményeket is tartalmazza; e rubrikák összesített adatai szerint a félezer cég együttes nyereségét 14,4 százalékkal csökkentették az adók. Ez természetesen csak az átlag; az ettől való eltéréseket a társasági adót mérsékelő – jellemzően bizonyos beruházásokkal kiérdemelhető – kedvezmények okozzák. Az e tekintetben legszélsőségesebb ágazatok: az egyik véglet a távközlés 20, a másik pedig az elektronikai és a gyógyszeripar 6, illetve a járműipar 7 százalékos elvonásátlaggal. 21 cég adózott eredménye megegyezik az adózás előttivel, a Budapesti Elektromos Művek Nyrt.-é (21.) pedig még nagyobb is 175 millió forinttal.
Az árbevétel-arányos nyereség alapján képzett belső rangsorban az egyéb szolgáltatást végzők közé sorolt cégek uralják az élbolyt. Az első 12 közül 11 tartozik ebbe a csoportba; négyük az ingatlanüzletben érdekelt, hárman-hárman pedig tanácsadással – mint az első IKO-Telekom Zrt. (126.) is –, illetve informatikával foglalkoznak. (A pénzintézetek, valamint a hivatalos besorolás szerint ilyennek számító vagyonkezelő cégek értelemszerűen nem szerepelnek ebben az összesítésben.) Jó helyen állnak a szolgáltatók a sajáttőke-arányos nyereség szerinti belső rangsorban is, bár itt már csak heten kerültek be közülük az első tucatba. Az első az – egy magánszemély és egy, a Seychelle-szigeteken bejegyzett vállalkozás közös kft-jének tulajdonában álló – Lixus Szerencsejáték Szervező Kft. (374.); az 56 millió forintos alaptőkéjű játékterem-üzemeltető cég 802 milliós adózott eredményt ért el.
MUCK TIBOR
Magyarázhatja ezt az ellentmondást a költségtakarékosság mellett az is, hogy a cégek nyilván igyekeztek tervszerűen visszavonulni, azaz tevékenységük legkevésbé jövedelmező részét adták fel a megszorítások hatására. Tanulságos azonban egy másik adatot is megvizsgálni. Ha megnézzük, mennyit fordított beruházásra az ötszáz – illetve, mivel ezt az adatot nem mindenkitől sikerült beszerezni, a közülük erről is számot adó 418 – cég, riasztó visszaesést látunk: 2007-ben a beruházásaik összege jó 30 százalékkal csökkent. E 418 cégnél összesen 293 milliárd forinttal – ez szinte hajszálra megegyezik azzal a 315 milliárddal, amennyivel az adózás előtti nyereségük nőtt a megelőző évhez képest.
Számvitelileg nincs közvetlen összefüggés egy-egy cég beruházásai és az adott évi eredménye között. Mégis elgondolkodtató, hogy miközben – a gazdasági klíma romlása közepette – a legnagyobb vállalatok a növekedés helyett a nyereségességre hajtottak rá, a beruházásaik is visszaestek. A külföldi kézben levők tulajdonosai talán már azt is fontolgatni kezdték, hogy melyik másik telephelyországukba irányítsák azokat az invesztíciókat, amelyeket eredetileg ide szántak.
Hasonló arányokat látunk, ha a legnagyobb forgalmúak mellett a legnagyobb nyereségű cégek listáját is megvizsgáljuk (lásd táblázatunkat a 48. oldalon). Az e műfajban a legjobb félezer vállalkozás összesített adózott nyeresége sokkal látványosabban nőtt, mint a legnagyobb forgalmúaké: 26 százalékkal. A beruházásaikat mindenesetre a legnyereségesebbek is drasztikusan – a közülük ilyen adatait is megadó 411 cég ugyancsak több mint 30 százalékkal – visszafogták.
Az árbevétel szerinti legnagyobbak közül az előző évi 301-gyel szemben most csak 241 került be a legnagyobb nyereségűek ötszázas rangsorába, a két lista szereplőinek tehát nem egészen a fele azonos. A mindkettőben szereplő cégek között voltak, amelyek az egyik, és voltak, amelyek a másik versenyszámban bizonyultak sokkal jobbnak.
A két különbségrekorder az árbevételi lista 14. helyén álló, energia-nagykereskedelemmel foglalkozó Panrusgáz Magyar–Orosz Gázipari Zrt., amely eredménye alapján csak a 407. legjobbnak futott be. A forgalma szerint a 438. legnagyobb ajkai autóipari beszállító Potte & Potthoff Hungária Bt. ugyanakkor a 120. helyet csípte meg az eredményrangsorban. Még nagyobb lehet a különbség azoknál, akik kizárólag az egyik vagy a másik listán szerepelnek; nem került be az ötszáz legnagyobb nyereségű cég közé például az árbevétel szerinti 6. helyezett Philips Industries Magyarország Kft. Más oka van annak, hogy a pénzintézetek neve csak az eredmény szerinti listán bukkan fel: árbevételük nem lévén értelemszerűen nem szerepelhettek az árbevételi rangsorban.
A legnagyobb nyereségűek listájának legelején, a bankok megjelenésétől, illetve a Philips hiányzásától eltekintve, az előző rangsorból már ismerős cégek állnak. Az árbevételi első és második Mol Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. és Audi Hungaria Motor Kft. közé a nyereség szerinti listán, a korábbi évekhez hasonlóan, ezúttal is befurakodott az OTP Bank Nyrt. Utánuk pedig itt is, ott is az első hatban van a GE Hungary Ipari és Kereskedelmi Zrt., a Magyar Telekom Távközlési Nyrt. és a Nokia Komárom Kft.
Évről évre kevesebb, a tavalyi 42 után most 19 előző évi toplistás cég neve hiányzik az összeállításból azért, mert nem hajlandó megadni az adatait (és azokat nem lehet nyilvános forrásból beszerezni). Ezekről csak sejteni lehet, 106 másikról viszont biztosan tudjuk: 2007-es adózott eredményük nem érte el az ötszáz legnagyobb közé jutáshoz szükséges 597 millió forintos küszöböt. A két legnagyobb bukás, egyenként 20 milliárd forintot meghaladó veszteséggel, a Samsung SDI Magyarország Zrt., valamint a már említett Philips nevéhez fűződik. Tíz korábbi toplistás pedig időközben megszűnt, mint az Általános Értékforgalmi Bank Zrt., az Inter-Európa Bank Zrt. vagy a Mélyépítő Kft., illetve beolvadt, mint három korábbi leánycége az ISD Dunaferr Zrt.-be (a 12. helyen áll a rangsorban).
Az újoncok közül a három legnagyobb nyereséggel büszkélkedő, az E.On Földgáz Trade Zrt. (7.), az előző évi listán még két külön cégként szereplő Égáz-Dégáz Zrt. (32.) és az MVM Trade Zrt. (40.) egyaránt az energetikában érdekelt. Látványosan csökkent a listán az élelmiszeripar jelenléte: 13 ilyen cég esett ki, és csupán hat új került be. Egyre jobb üzletnek tűnik viszont a nagykereskedelem: az ágazatba tartozók közül 18 vállalkozás esett ki, és 27 került újonnan a listára. Így már 67 nagykereskedő cég van a legnagyobb nyereséget elért ötszáz között. Náluk csak – a pénzügyi, a fuvarozási és a távközlési szolgáltatáson kívüli – a hivatalosnál áttekinthetőbb HVG-kategorizálás szerint egyéb szolgáltatást nyújtók mezőnye népesebb, egy híján száz taggal. Közülük 19 az ingatlanbizniszben utazik, de például tíz tanácsadó és kilenc informatikai cég is van a 99-ben; a hét lapkiadó között ott van a HVG Kiadói Zrt. (485.) is. A toplista legkisebb, hat cég által képviselt ágazata a gyógyszergyártók amúgy sem népes csoportja.
A leglátványosabban, 55, illetve 48 százalékkal, az egyéb szolgáltatók és a nagykereskedők nyeresége nőtt 2007-ben (természetesen nem az előző évi legnagyobbak – hiszen az egy másik kör –, hanem önmaguk korábbi nyereségéhez mérve). A legriasztóbb visszalépést a fuvarozócégek nyereségében mutatják az adatok: nem kevesebb mint 55 százalékosat. A számok mögé nézve azonban azt látjuk, hogy ez kizárólag a MÁV Zrt. (246.) „bűne”, amellyel kapcsolatban már az is furcsa, hogy mit keres a nyereséges cégek listáján. A válasz természetesen az állami támogatás mértékében rejlik; a 2007-ben 160 milliárdos apanázsból még 1,3 milliárd forintos nyereségre is futotta a megelőző évi 84 milliárdos veszteség után. A guruló ágazat adatait a MÁV-é nélkül összesítve a nyereségtömeg csupán 2 százalékos mérséklődését látjuk. Ez így már sokkal jobb, mint a fémfeldolgozás összesített nyereségének – szinte egyedül az Alcoa-Köfém Kft. (49.) visszaesése miatti – 15 százalékos, valamint a gyógyszeripar eredményösszegének – a hazai egészségügy-finanszírozást szigorító gyógyszer-gazdaságossági törvény számlájára írható – 11 százalékos csökkenése.
Táblázatunk az adózott mellett az adózás előtti eredményeket is tartalmazza; e rubrikák összesített adatai szerint a félezer cég együttes nyereségét 14,4 százalékkal csökkentették az adók. Ez természetesen csak az átlag; az ettől való eltéréseket a társasági adót mérsékelő – jellemzően bizonyos beruházásokkal kiérdemelhető – kedvezmények okozzák. Az e tekintetben legszélsőségesebb ágazatok: az egyik véglet a távközlés 20, a másik pedig az elektronikai és a gyógyszeripar 6, illetve a járműipar 7 százalékos elvonásátlaggal. 21 cég adózott eredménye megegyezik az adózás előttivel, a Budapesti Elektromos Művek Nyrt.-é (21.) pedig még nagyobb is 175 millió forinttal.
Az árbevétel-arányos nyereség alapján képzett belső rangsorban az egyéb szolgáltatást végzők közé sorolt cégek uralják az élbolyt. Az első 12 közül 11 tartozik ebbe a csoportba; négyük az ingatlanüzletben érdekelt, hárman-hárman pedig tanácsadással – mint az első IKO-Telekom Zrt. (126.) is –, illetve informatikával foglalkoznak. (A pénzintézetek, valamint a hivatalos besorolás szerint ilyennek számító vagyonkezelő cégek értelemszerűen nem szerepelnek ebben az összesítésben.) Jó helyen állnak a szolgáltatók a sajáttőke-arányos nyereség szerinti belső rangsorban is, bár itt már csak heten kerültek be közülük az első tucatba. Az első az – egy magánszemély és egy, a Seychelle-szigeteken bejegyzett vállalkozás közös kft-jének tulajdonában álló – Lixus Szerencsejáték Szervező Kft. (374.); az 56 millió forintos alaptőkéjű játékterem-üzemeltető cég 802 milliós adózott eredményt ért el.
MUCK TIBOR
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
