Online adatszolgáltatási kötelezettség
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
A minap a Magyar Közlönyben megjelent a vagyonadóról szóló törvény. A négyféle vagyontárgy (ingatlan, vízi jármű, légi jármű, nagyteljesítményű személygépkocsi) közül az ingatlanadó került a közfigyelem középpontjába. Értékalapú, általános és központi adóról van szó, amely az önadózás elvére épül. Volt már ehhez hasonló adónemünk: 1974. július 1-jén lépett életbe a házadóról és a házértékadóról szóló minisztertanácsi rendelet.
A vagyon adóztatása nem új keletű intézmény: minden középiskolás olvasott már a Mátyás király féle kapu-, ház-, majd füstadóról. A füstadó nem az elszállt adóbevételt jelenti, hanem a házon belül a családra utalt. Egy házban több család élt, amelynek külön-külön tűzhelye (ha úgy tetszik, külön konyhája) volt. A vagyon legnyilvánvalóbb eleme: az ingatlan. Látható, a tulajdonos személye közhiteles nyilvántartásból megállapítható, nem vihető (rejthető) el. Az ingatlanhoz az adóbevételből közös kiadások is tapadnak; út vezet oda, közvilágítás, közlekedés, közbiztonság. Minden körülmény amellett szól, hogy – ha valaki adóztatni akar, akkor – a közkiadásokhoz történő hozzájárulás egyik része az ingatlan-tulajdonhoz fűződjék.
A cikk folytatását, Vámosi-Nagy Szabolcs kommentárját olvassa el az Adózónán.
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Hogyan és mikor lehet elrendelni a rendkívüli munkavégzést?
Óriási már a zaj a közösségi médiában. Érdemes még pénzt költeni a tartalommarketingre? Hogyan lehet ezt jól csinálni?
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?
Közösségi profiljában kormányfüggetlen politológusnak nevezi magát.