Tetszett a cikk?

A 2010-es személyi jövedelemadó törvényben és a TB (Eho) törvényben egy-egy teljesen új fogalmat vezettek be. Fontos, hogy bár ezek a fogalmak a teljes munkavállalói kört lefedik, a törvény rendelkezést csak az egyéni vállalkozói kivét összegére, illetve a társas vállalkozás személyes közreműködői díjára tartalmaz. Nem érinti a változás a veszteséges (nem képződik osztalékalap) vállalkozásokat, illetve azokat a tagokat, akik személyes közreműködésre nem kötelezettek. Az alkalmazottak jövedelmét, járulékalapját sem érintik a törvény rendelkező részei. Mi a törvénymódosítás lényege?

Amennyiben a személyes közreműködői díj (egyéni, társas vállalkozó) nem éri el a piaci díjazást, akkor az osztalék terhére át kell csoportosítani a jövedelmet a piaci díjazás összegéig. Tehát, osztalék helyett a legalább a piaci díjazást kell elérnie a közreműködői díj aznak kell a  jövedelmet felvenni, illetve járulékot fizetni. Ha a vállalkozó év közben felvett személyes közreműködői díja nem éri el a piaci díjazást és így a különbözet járulékalapot sem képez, akkor évvégén a díj-kiegészítés után 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie. Ha a személyesen közreműködő társas vállalkozó nyereséges, de nem vesz fel osztalékot, akkor 27 százalék eho -t kell fizetni azután a díjkiegészítés után, amit osztalékként „meg lehetett volna állapítani”.

A jogalkotói szándék világosan látható: arra akarja kényszeríteni a személyesen közreműködő tagot, hogy nyeresége terhére magasabb jövedelmet számoljon el és így több szja –t és járulékot fizessen a törvény erejénél fogva. A jogalkotó feltételezése, hogy a vállalkozások személyesen közreműködő tulajdonosaik részére nem a piaci díjazásnak megfelelő jövedelmet fizetik. 

De miért is kellene a vállalkozónak piaci díjazású munkabért felvennie? 

A vállalkozás célja fogyasztói igények kielégítése nyereség elérése mellett. A személyes közreműködés a társaság javára végzett hasznos munka, de általában a főtevékenység körében nem teljeskörű, mert nem biztos, hogy a személyes közreműködő napi nyolc órában végzi a főtevékenységet. A vállalkozó a személyes közreműködői díja mellett osztalékot is felvehet. A most elemzett törvénymódosítás a piacgazdaság elveivel ellentétes és biztosan nem válsághelyzetben kellene meglépni. A vállalkozó többek között személyes közreműködői díjának csökkentésével alkalmazkodhat a válsághoz. Próbálja nyereségét növelni a vállalkozás céljának megfelelően. A TB törvényben meglévő minimum járulékalap eddig is biztosította egy elvárt járulék befizetését akkor is, ha a személyes közreműködői díj felvételére nem került sor. A személyes közreműködői díj felvételére kötelezés az osztalékalap terhére, ellentétes a piacgazdaság elveivel.

A cikk folytatását az Adózónán olvashatja!

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Vállalkozás

Adóelőleg levonása: ki fizet rá az évközi szja-változásra?

Július 1-jétől visszamenőleg módosítják az szja-sávhatárt, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy akiknek az éves jövedelme eddig 36 százalékos kulccsal adózott, egy hónap múlva márcsak 18 százalékkal fog. Ráadásul a jogszabály értelmében visszamenőleg is jár a különbözet, csak nem mindenkinek. Kik nem élvezhetik az évközi adóváltozás előnyeit?

MTI Vállalkozás

Maradnának az szja-kedvezmények?

A munkavállalói oldal szerint meg kellene tartani az adómentes körben az üdülést, az étkezési támogatást, a helyi közlekedést és a beiskolázást, a munkaadói oldal a rehabilitációs járulék sokszoros emelését kifogásolta az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki plenáris ülésén.