szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az Országgyűlés által korábban elfogadott adótörvény-módosítások értelmében, 2010-től bevezetik a személyi jövedelemadózásban a szuperbruttósítást, amelynek lényege, hogy január 1-jétől az adóalap részévé válik a munkáltató által fizetett, foglalkoztatót terhelő járulék, illetve biztosítás hiányában az egészségügyi hozzájárulás összege is. Ez a sok vitát kiváltó, az elmúlt hónapokban több szakmai szervezet által is támadott új technika a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy 100 ezer forintos havi munkabérrel bíró dolgozónak, 127 ezer forint után kell személyi jövedelemadót fizetnie.

A szuperbruttósítás életbe lépésével – és így az adóalap emelkedésével – párhuzamosan azonban csökken az adómérték, s e két ellentétes hatás az adózók egy jelentős körénél – az adójóváírást is figyelembe véve – összességében a nettó jövedelem növekedését vonja maga után 2010-től - hívja fel a figyelmet Szolnoki Béla, a BDO Forte könyvvizsgáló, adó- és pénzügyi tanácsadó cég adótanácsadó partnere.

Bruttósításról, szerinte, igazán akkor beszélhetnénk, ha a dolgozó bére megemelkedne a jelenleg a foglalkoztató által fizetett társadalombiztosítási járulékkal, és a jövőben a dolgozó fizetné meg saját jogcímen a teljes járulékot. Emlékezetes, hogy hasonló technika működött évtizedekkel korábban a személyi jövedelemadó bevezetésekor, akkor a személyi jövedelemadóval megnőtt a magánszemély jövedelme – mutat rá Szolnoki, hozzátéve: ez azonban sok egyéb, akár hosszabb távon meghatározó, alapvető rendszerbeli következménnyel járna, amit nem mert vállalni a jövő évi törvénymódosítás.

A cikk folytatását az Adózónán olvashatják.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!