Gyors, biztonságos és olcsó fizetési mód – ez a qvik
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Közel 400 ezer forintot fizetett félig elvégzett tetőszigetelésért egy zuglói ház közös képviselője, aki a kontármunkáról fiktív számlát kapott. Felelősségét a történtekért nem ismeri el, de garanciát vállalt a pénz visszafizetésére. Mit tehetnek a tulajdonosok, ha a pénz mégsem kerül vissza a ház kasszájába? Ki javítja ki a szigetelést? Milyen jogosítványokat ad minderre az új társasházi törvény?
A fiktív számla először a zuglói társasház számvizsgáló bizottságának szúrt szemet a könyvelés szokásos, féléves ellenőrzésekor. A bizottság ugyanis ekkor kérte be először a közös képviselőtől a 2009-es évre vonatkozó elszámolásokat, melyek között egy csaknem négyszázezer forintos tetőszigetelési munkáról szóló számla is szerepelt, teljesítési igazolás és vállalkozási szerződés nélkül. A számlához csak egy árajánlatot csatolt a képviselő számviteli bizonylatként a – hvg.hu-hoz eljuttatott – számvizsgálóbizottsági jegyzőkönyvben.
A cikkünk elején szereplő ház számvizsgáló bizottsága például a történtek után kíváncsi volt, mit lehet tudni a cégről, amely számlát állított ki többszázezer forintról. A vállalkozás ingyenesen hozzáférhető cégkivonatából – mindenki meglepetésére – kiderült, hogy a céget a számla kiállítása előtt már törölték a cégjegyzékből, adószáma pedig már azelőtt egy évvel sem volt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy áfás számlát ki sem állíthatott volna, miután adószám nélkül nem minősül áfaalanynak, így az adóhivatalnak be sem tudja vallani a számlán szereplő általános forgalmi adót. Miután pedig adószám nélküli, cégjegyzékből törölt cég állította ki a számlát, az fiktív, ezért a társasház nem tudja elszámolni sem a többszázezer forintot, sem annak az áfáját. Nem tüntetheti fel tehát kiadásként a ház könyvelési mérlegében, mivel hivatalosan nem fizethetett volna az adószám nélküli vállalkozónak, akinek a cégét törölték.
A közös képviselő – a számvizsgáló bizottság kérdésére, hogy mégis kinek fizetett – írásba adta: nem ismeri azt, aki átvette tőle a pénzt. Annyit tud, hogy férfi volt, akivel egy bankban találkozott, de – mint a bizottság jelentésében olvasható – a készpénzes számlán egy nő aláírása szerepel. A képviselőnek – állítja – nincs köze ahhoz, milyen cég végezte el a munkát, arról pedig nem volt tudomása, hogy a számla fiktív lett volna. Ő – mint hangsúlyozta – jóhiszeműen járt el.
A történet nem egyedi, de mit tehet ilyenkor a lakóközösség? A cég nem létezik, ezért ellene nehezen lehetne polgári pert indítani, s bár felmerülhet a büntetőjogi felelőssége a cég ügyvezetőjének, illetve tulajdonosainak, egyáltalán nem biztos, hogy ők tudnak a számla kiállításáról – mondta a hvg.hu-nak Benkőné dr. Valentinyi Ágnes cég- és társasházi jogász arra a kérdésre, hogyan szerezhetik vissza a tulajdonosok a jogtalanul kifizetett összeget, amennyiben sem a cég, sem a közös képviselő nem fizeti vissza harminc napon belül.
A közös képviselő – hangsúlyozta a jogász – meglehetősen nagy hibát követett el, ezért alkalmassága vitatható, még akkor is, ha jóhiszeműen járt el. Jóhiszeműségére utal, hogy garanciát vállalt a jogalap nélkül kifizetett pénz visszafizetésére. Jogalap nélküli kifizetés alatt viszont – mint a fiktív számla befogadása miatt összehívott rendkívüli közgyűlésen tisztázták – csaknem az összeg fele értendő, ugyanis ennyit vágott zsebre a nem létező cég a szakszerűtlen munkáért, a többiért megdolgozott – áll a tulajdonosok által felkért három szakember egybehangzó írásos véleményében. Bár – a jogász szerint – a jogtalan kifizetés visszatérítésére vállalt garancia nem egyenlő a tartozás átvállalásával, sem a készfizető kezességgel, legalább hivatkozni lehet rá, ha peres eljárásra kerülne sor.
További kérdéseket fel, miért nem érzi a közös képviselő magát felelősnek azért, hogy olyasvalakinek fizetett, akit sem személyigazolvánnyal, sem egyéb okirattal nem azonosított; ám ettől alapvetően különbözik az, amikor a közös képviselő bűncselekményt követ el. Ez utóbbi a Büntető törvénykönyvben nevesített sikkasztás, melynek megállapításához kell az ártó szándék is, mivel ez határolja el a pusztán polgári jogi felelősségtől.
Az engedély nélküli kifizetés és a rendkívüli közgyűlés
Csakhogy a közös képviselőnek – a számvizsgáló bizottság jegyzőkönyve szerint – nem a fiktív számla befogadása volt az egyetlen bűne. Már a több százezer forintos kifizetéssel is mulasztott, mivel a számvizsgáló bizottságot nem értesítette arról, hogy ötvenezer forint feletti összeget vesz fel a ház bankszámlájáról, pedig ehhez kötötték néhány évvel ezelőtt az aláírási jogát. A bizottság nem sokkal azután, hogy tudomást szerzett az engedélye nélküli kifizetésről, zárolta a társasház bankszámláját, hogy a következő közgyűlésig ne férhessen hozzá a közös képviselő.
Miért jó a háznál a könyvvizsgáló? |
Ha a társasház bevétele eléri vagy meghaladja a 10 millió forintot, kötelező a könyvvizsgáló alkalmazása. Nem kötelező, de lehetséges olyan esetben is, amikor a közös képviselő munkájával kapcsolatosan kételyek vetődnek fel. A kérdés csak az, hogy ki fizeti a díjat, ha a könyvvizsgálat nem törvényen alapuló kötelezettség. Ha közgyűlési határozat van a könyvvizsgáló alkalmazásáról, a közösség fizeti, de az sem zárható ki, hogy valamelyik tulajdonostársnak kell majd fizetnie, s ez esetben ismét előáll az a probléma, hogy milyen feltételekkel tudja visszakapni a közösség helyett fizetett költséget. A könyvvizsgáló mint a társasház tisztségviselőitől és tulajdonosaitól teljesen független szakértő a megfelelő vizsgálatok lefolytatását követően véleményezni tudja a közös képviselő munkáját, elsősorban a pénzügyi számviteli fegyelem betartása szempontjából. |
Az aláírási jog felfüggesztéséhez egyébként a tulajdonosok szavazatának ötven százalékára plusz egy szavazatra van szükség, s legalább ugyanennyire ahhoz, hogy a közös képviselő megbízatása megszűnjön. Ha nincs meg a többség az utóbbi esetben, az új közös képviselő megválasztásához indítványozni kell pályázat kiírását és az ajánlatokat meg kell ismertetni a tulajdonosokkal.
Mégse fizet a közös képviselő?
Visszatérve a konkrét példához: hogy a tető szigetelését ki fejezi be és javítja ki szakszerűen, továbbra is kérdéses. S ez a gyakorlati kérdés független a fiktív számlára jogalap nélkül kifizetett pénz visszafizetésétől. Ennek megoldása érdekében a rendkívüli közgyűlésen egybegyűlt tulajdonosok újabb, mégpedig 15 napon belüli lakógyűlés összehívásáról határoztak, amelyen a munka elvégzésére bekért három különböző árajánlatot vitatnák meg. A közös képviselő csupán közel 30 nap leteltével intézkedett, azaz nem hívta össze 15 napon belül az újabb közgyűlést. Ráadásul - mint a tulajdonosokat értesítette - egyelőre nem áll szándékában visszafizetni a pénzt. A korábban vállalt összeg visszafizetését újabb közgyűlési határozattól teszi függővé. Ellenben a számvizsgáló bizottság tagjainak leváltását szorgalmazza, ami újabb kérdéseket vet fel az etikuis magatartását és immáron jóhiszeműségét is illetően.
Ezzel a közös képviselő ismét mulasztott. A törvény - a 35 § (2) bekezdése értelmében - ugyanis kötelezi a közös képviselőt a közgyűlés összehívására, ha a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak - mint a szóban forgó esetben történt - a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével ezt írásban kérik. A konkrét esetben maga a közgyűlés határozott úgy, hogy 15 napon belül újabb közgyűlést fognak tartani. Amennyiben a közös képviselő a kötelezettségét nem teljesíti, 8 napon belül a számvizsgáló bizottság jogosult az összehívásra.
Társasházon belül végső soron a tulajdonostársak is összehívhatják a közgyűlést, ám a határozatképesség ekkor kétséges, mivel nem biztos, hogy mindenki részt vesz majd rajta. Ilyenkor célszerűbb, ha a társasházon kívüli hatóság intézkedik a rendkívüli közgyűlés összehívása érdekében. A társasházi törvény januártól hatályosuló módosítása szerint az ügyészség a törvényességi felügyeleti eljárás keretében intézkedhet a törvényes működés helyreállítására. Ha olyan hiányosságokat tár fel, melyek megoldása közgyűlési határozattal oldható meg, javaslatot tehet közgyűlés összehívására vagy, ha ez sem vezet eredményre, akkor az ügyész keresete alapján a bíróság is kötelezhet a közgyűlés összehívására.
Ki fizet, kinek és mikor?
Az ügyek többségébe várhatóan januártól sem vonják be a bíróságot, azaz az ügyész felszólítására - ahogy a jogász fogalmaz - a társasház saját hatáskörben rendezi a vitás kérdéseket. A társasházi törvény módosítása szerint jövőre az ügyész is összehívhatja majd a közgyűlést és részt is vehet rajta bár ez nem törvénybe foglalt kötelessége. Bár meglesz a lehetősége rá, a törvényességi felügyeleti eljárások legfeljebb 30 százalékában kerül csak sor arra, hogy az ügyész a bírósághoz fordul - hangsúlyozta a jogász.
A törvénymódosítás ellenére továbbra is szabályozatlanok maradnak a tulajdonosok jogai arra az esetre, ha a közös képviselőnek önálló aláírási jogot biztosítanak a társasház bankszámlájához. Eszerint nyitva marad a kérdés: a tulajdonosok megcsináltathatják-e a tető szigetelését a közgyűlés összehívása, illetve a közös képviselő jóváhagyása nélkül. Benkőné dr. Valentinyi Ágnes szerint ez meglehetősen rizikós döntés, mivel egyedül a közös képviselőnek van aláírási joga a társasház bankszámlájához.
Amennyiben nincs vészhelyzet, még kisebb az esélye annak, hogy a közösség helyett fizető tulajdonostárs visszakapja pénzét, ezért nem gyakori, hogy ilyenkor bárki a saját szakállára csináltasson meg bármit. Nem igazán szerencsés megoldás az sem, ha a számvizsgáló bizottság döntése alapján egy másik céget bíznak meg a munka elvégzésével, mivel igen bonyolult jogi vita alakulhat ki a munkát eredetileg elvégző vállalkozó, a javításokat elvégző cég, valamint a társasház között. Ugyancsak kérdéses a számvizsgáló bizottság felelőssége és döntésének jogszerűsége ebben az esetben, azaz ha közgyűlési határozat nélkül végeztetné el a javítási munkákat. Általában a helyzetet egyértelműen a közgyűlés által hozott határozattal lehet feloldani, amit meg kell, hogy előzzön egy egyeztetés azzal a céggel, amely a munkát eredetileg elvégezte. De mit tehetnek a lakók ebben a konkrét esetben, amikor a tetőszigetelési munkákat eredetileg végző céget törölték?
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
A papírmentes nyugtaadás mellett egyszerűbb használatot és költségcsökkentést hoz az átállás.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.