Tetszett a cikk?

Bármennyire megdöbbentő is, sokaknak arra sem futja, hogy elhunyt hozzátartozóit eltemettesse. A több tízmilliós családi kripták viszont gyorsan gazdára találnak.

„Havi húsz temetést lebonyolító kisvállalkozás a miénk, ám ezen belül az utóbbi hónapokban mindössze egy-két koporsós szertartást rendeltek meg tőlünk. Ügyfeleink több mint fele még egy urnás temetést sem képes kifizetni, inkább hazaviszi a földi maradványokat” – számolt be tapasztalatairól a HVG-nek Kozma Attila, a piacon viszonylag új szereplőnek számító, mindössze hat főt foglalkoztató Immanuel Temetkezési Zrt. első embere. „Ha nem is ennyire drámai módon, de mi is érezzük, hogy egyre kevesebb a temetés” – fűzte hozzá Erdős János, a Közép-Kelet-Európa legnagyobb sírkertjét, a 207 hektáros Rákoskeresztúri új köztemetőt igazgató szakember, jelezve, hogy az utóbbi hónapok gazdasági krízise még ezen a területen is spórolásra készteti az embereket.

Sajátos választ adott a helyzetre a leleményességével és vállalkozó kedvével már többször kitűnt lelkész, László atya. „Viszonylag olcsó megoldást kínálva egy 9 méter mély, 7 méter széles osszárium várja a hamvakat, amelyeket, akár Krisztus testét, háromszoros gyolcsba csavarjuk, majd kellő végtisztességgel egy csúszkán leeresztjük a nyolcvanegyezer forintért örökre megváltott közös sírhelybe” – számolt be az újdonságról a gazdagréti Szent Angyalok-templom lelkésze. A szertartásokat tekintve az egyház változatlanul lépéselőnyben van a világi búcsúztatókkal szemben, annak dacára, hogy a közvélemény-kutatások szerint csupán a lakosság negyede-ötöde hitgyakorló. „A szertartások 90 százalékában a gyászolók papot rendelnek” – mondta a HVG-nek Simóka Kálmánné, aki tíz esztendeje áll az évi 40 milliárd forintos kegyeleti iparágból 4 milliárdot kihasító Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. (BTI) élén. A cég 1999-ben még 846 főt foglalkoztatott, manapság már csak 470 dolgozóval működik, és tulajdonosa, a fővárosi önkormányzat sem túl mohó, amennyiben beéri a teljes árbevétel 1,5-1,6 százalékára tehető nyereséggel (2008-ban a mérleg szerinti eredmény 48 millió forint volt).

Évente 120-130 ezer ember hal meg Magyarországon, közel hatodukat temetik el a fővárosban, ahol 2008-ban 9700 urnás és 2940 szórásos búcsúztatás mellett mindössze 3900 esetben kértek hagyományos, azaz koporsós temetést a BTI-től. Utóbbi aránya Debrecenben még mindig 50 százalék, de Tatabányán csupán az elhunytak 10 százalékát temetik koporsóba, amiben bizonyára nem csupán a családok anyagi helyzetének a különbsége, hanem a tradíciók is tükröződnek. Pedig a legnagyobb – a szakmabeliek szerint akár 80 százalékos – haszonkulcs éppen a koporsó árába épül be. A hamvak szétszórása azért számít jó üzletnek, mert anyagigénye szinte nulla, és nem terheli semmilyen előzetes sírhely-kialakítási költség; egy ilyen szertartás haszonkulcsa 50-60 százalék körüli. Ezek a számok persze csalókák, hiszen a kegyeleti iparág sok szempontból egészen különleges szerkezetű (nem véletlen, hogy bár jogilag lehetséges volna, egyetlen magántemető sem létesült). A temetési szolgáltatások alapvetően két csoportra oszthatók ugyanis. A temetés úgynevezett közszolgáltatási része csakis az illetékes önkormányzat által jóváhagyott áron értékesíthető, függetlenül attól, ki a szervező, és hogy az elhunyt vagyonos vagy éppen nincstelen. Idetartozik a ravatalozás, a sírásás, a halotthűtés, a temetőn belüli szállítás, a szórás, valamint a temető fenntartására kiszabott díj.

A vállalkozók haszna az ezeken felüli szolgáltatásokból adódik, ami meg is mutatkozik az árakban. A koporsókért 80 ezertől 600 ezer forintig kell fizetni, az urnákért 5–50 ezret, ehhez jönnek a szemfedők, a koszorúk, a százféle kiegészítő, maga a búcsúztató az esetleges zenei kísérettel, akár többtucatnyi szolgáltatás. Mivel a kegyeleti törvény értelmében szigorúan tilos az árakat – például a honlapokon – feltüntetni, az amúgy is kiszolgáltatott hozzátartozók nem nagyon válogathatnak a szolgáltatók közül. A HVG összesítése szerint egy átlagos szórásos temetés ára 150–180 ezer forint, az urnásé 180–300 ezer. A jóval drágább koporsós temetés Budapesten 300–700 ezer forint (a kisebb vidéki temetőkben minden jelentősen olcsóbb).

„Valóban visszaesett a koporsós temetések száma, ám piaci helyzetünket mindez nem veszélyezteti” – büszkélkedett a HVG-nek Marján Tibor, a Keletfa Kft. kereskedelmi igazgatója, aki ma már Romániába, Németországba és Franciaországba is szállít koporsót. A 90 alkalmazott évente 24 ezer darabot készít, a cég éves forgalma 800 millió forint. A néhány tízezer forintos példányok mellett a csúcsminőséget a President jelenti, amely nemcsak steppelt, párnázott bélésével kínál exkluzív megjelenést, de azzal is, hogy a tető mellkasrészig felnyitható. Ezt a luxust Magyarországon évente egy-két tucat gyászoló család engedheti meg magának és veszi is igénybe.

„Különösnek tartjuk mi is, de a nyári szabadságok idején mintha kevesebben halnának meg. A búcsúztatások száma ilyenkor legalábbis visszaesik” – avatja be a HVG-t a temetések szezonális ritmusába Erdősné Komlósi Katalin, aki négy esztendeje igazgatja a Farkasréti temetőt. Az 56 hektáros területen több mint 100 ezer síremlék található, új helyet csakis a régi sírok felszámolásával lehet kialakítani. Már csak azért is, mert a temető – lélegzetelállító panorámájú – legfelső szintjén, egyben utolsó szabad területén, 2006-ban átadták a minden négyzetméterében exkluzív megjelenésű Angyalok Kertjét. A beruházás értéke 300 millió forint, amiből 100 millió már meg is térült, jelezve a hatalmas igényt – az új sírhelyek harmada „lábon” elkelt. A mediterrán, elsősorban olasz és spanyol minta alapján kialakított kert területén – a 25 évre szóló általános gyakorlattól eltérően – 100 évre is meg lehet váltani a sírhelyeket. Egy első kategóriás, 8 személyes családi kriptakápolna 10 414 125 forintot kóstál, a sírboltok valamivel még ennél is drágábbak, a kiemelt hatszemélyesért 10,5 milliót, az egyetlen kétszemélyesért 6 178 750 forintot kért és kapott a BTI, amely a beruházást saját forrásból finanszírozta.

A drágaság láttán egyre többen döntenek úgy, hogy maguk gondoskodnak a haláluk utáni méltó búcsúról. A BTI-nél például lehetőség van arra, hogy az előre kiválasztott szertartást egy év alatt előtörleszthesse a megrendelő. A cég 2008-as mérlege szerint az előlegként kezelt és értékpapírokba fektetett összeg 400 millió forint. Kegyeleti termékeket ma már több biztosító is kínál. A CIG Közép-európai Biztosító Zrt. idén márciusban indította el a Pannon Alkonyt, a fővárosban kizárólagos szerződést kötve a BIT-tel. A HVG tudomása szerint ma ez az egyetlen olyan életbiztosítás, amelynek lejártakor a társaság nem pénzben, hanem szolgáltatásban teljesít. „18 és 80 éves kor között korlátlanul, előzetes elbírálás nélkül megköthető a biztosítás. A teljesítés az aláírást követő egy éven belül bizonyos korlátokkal, azt követően pedig teljes körűen úgy történik, ahogy a biztosított a szertartást megrendelte” – ismertette a HVG-vel a kondíciókat Tóth Árpád, a CIG szerződéses partnere.

A Signal biztosító Testamentum nevű szolgáltatása 40 éves kortól köthető 800 ezer forintos értékhatárig – orvosi vizsgálat nélkül. Az ennél olcsóbb szertartásra jogosító, 500 ezer forintig igénybe vehető szolgáltatás esetében is csupán arra kell válaszolnia a biztosítottnak, volt-e kórházban az utóbbi három évben, és ha igen, csatolni kell a zárójelentést. A Memento felső értékhatár nélkül köthető, azonban annál már egészségügyi nyilatkozat, esetleg orvosi vizsgálat is szükséges. A biztosítási összeget csak a kedvezményezett kaphatja meg, aki lehet rokon, ismerős, akár egy temetkezési vállalat is – mondta a HVG-nek Csata Dénes vezérigazgató-helyettes. Az ING Naplementéje 50 és 70 év között köthető meg, egészségi kockázatelbírálás nélkül. Két éven belül a szerződött díj harmadát, azt követően a teljes biztosítási összeget fizeti ki a kedvezményezett részére a biztosító.

A nincsteleneket és hajléktalanokat, a hozzátartozó nélkül távozókat, az egyéb okokból nem azonosítható személyeket Budapesten az új köztemetőben helyezik végső nyugalomra. „A legtöbb ilyen esetben maga a temetés inkább csak technikai feladatok sora, mintsem kegyelettel teljes főhajtás” – jellemzi a köztemetést Erdős János. Az igazgató szerint az összes gyászszertartás másfél százalékában fordul elő, hogy a végső tisztesség megadására senki sem érkezik a felravatalozott urnához. Az ismeretlen holttesteket a későbbi exhumálás megkönnyítése végett tilos hamvasztani; bár ez megdrágítja a köztemetést, nem értelmetlen előírás. Nemrégiben éppen e szabály jóvoltából tudta azonosítani egy évvel korábban eltűnt fiát egy apa – hoz példát Erdős –, miután nem nyugodott bele, hogy elsőszülött gyermeke egyszerűen elkóborolt.

HARLE TAMÁS

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Lapkiadók: Az FTC törvényellenesen tiltott ki újságírókat a BL-meccsekről

Lapkiadók: Az FTC törvényellenesen tiltott ki újságírókat a BL-meccsekről

Megszólalt a lengyel elnök az abortusz szigorításáról

Megszólalt a lengyel elnök az abortusz szigorításáról

Pion István a Pesti Hírlap új főszerkesztője, változások a 168 Óránál

Pion István a Pesti Hírlap új főszerkesztője, változások a 168 Óránál