Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Csupán egy helyen szerepel a „korrupció” szó a Magyar Telekom 2000–2006 közötti montenegrói és macedóniai ügyleteiről az amerikai White & Case (W&C) ügyvédi iroda által készített vizsgálati jelentésről kiadott közleményben. E szerint az MTelekom korábbi felső vezetői tudatosan hozták létre, alakították és hagyták jóvá a tranzakciókat, amelyeket többek között „a nagyfokú korrupciós kockázattal járó körülmények esetén a szerződő partnerek és a megbízottak átvilágításának és tevékenységük figyelemmel kísérésének hiánya” jellemzett. Az MTelekom múlt csütörtöki tőzsdei közleményének figyelmes átolvasása után azonban mindenki számára nyilvánvaló lehet, hogy az amerikaiak igazolva látják a távközlési cég auditora, a szintén amerikai PricewaterhouseCoopers 2006 januárjában megfogalmazott korrupciós gyanúját, melynek alapján az MTelekom auditbizottsága megbízta a W&C-t a belső vizsgálattal. Még akkor is, ha utóbbi óvatosan fogalmaz, egyetlen nevet sem említ és állítólag nincs perdöntő bizonyíték a kezében. A HVG azonban több konkrétumot is megtudott.
Az MTelekom és montenegrói leányvállalata, a Telekom Montenegro (TM) által 2005-ben nyélbe ütött négy montenegrói tanácsadói szerződés az amerikaiak szerint „nem megfelelő céllal” köttetett. A TM 600 ezer eurót fizetett egy montenegrói (más források szerint New York-i) ügyvédi irodának, amelynek egyik partnere a HVG információi szerint Milo Gyukanovics montenegrói kormányfő testvére. 2,3 millió eurót kapott egy, a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett tanácsadó cég, míg egy-egy mauritiusi és Seychelle-szigeteki társaságnak 2-2 millió euró jutott – közvetlenül az MTelekomtól. „Meggyőző bizonyítékok vannak arra, hogy ezen kiadások törvénytelen célokkal kapcsolatosan történtek” – állapította meg a W&C. Ezzel szemben a hvg.hu úgy tudja, hogy a montenegrói ügyészség 2007 februárjában azt állapította meg, hogy a szerződések megkötése és a kifizetések törvényesek voltak.
Forrásaink szerint a Magyar Telekom részéről a két, 2–2 millió eurós szerződést Straub Elek akkori elnök-vezérigazgató és a külföldi felvásárlásokat intéző stratégiai igazgatóság volt vezetője, Balogh András írták alá. Baloghra és helyettesére, Morvai Tamásra utalhat a W&C, amikor megállapítja, hogy 2006-ban „bizonyos munkavállalók” lényeges bizonyítékokat semmisítettek meg. Ez már akkor történt, amikor az amerikaiak megkezdték a vizsgálatot, s szerettek volna belenézni az érintettek számítógépen tárolt dokumentumaiba és elektronikus levelezésébe. Ám Balogh és Morvai gépén semmit sem találtak, miután Balogh a W&C embereinek érkezése előtt minden terhelő adatot letörölt – az éppen külföldön lévő Morvai komputeréről is. Kudarcot vallottak az amerikaiak Montenegróban is, ahol öt ottani vezető semmisített meg fájlokat. Balogh a törlést – melynek tényét a számítógép rögzítette – azzal magyarázta, nem akarta, hogy a vizsgálók a montenegrói ügyek oldalvizén az MTelekom macedóniai üzleti ügyeiről is értesüljenek.
Épp e magyarázat vitte rá az ügyvédi irodát arra, hogy Macedóniában is körülnézzen. S nem is csalatkozott. Kiderült, hogy 2000 és 2006 között az MTelekom és macedón leánycége – mint az amerikaiak jelentésükben fogalmaznak – „felső vezetőinek egy kis csoportja jóváhagyott hozzávetőlegesen 24 millió euró kiadást több mint 20, kétesnek minősülő tanácsadói, lobbitevékenységre vonatkozó és más jellegű szerződés alapján”. Több kontraktus egy ciprusi tanácsadó céggel üttetett nyélbe. A White & Case szerint e kifizetések nem voltak törvényesek, azokat az MTelekom azért vállalta, hogy előnyt szerezzen a macedón kormánynál, amit meg is kapott. Azt viszont az amerikaiaknak nem sikerült kideríteniük, hogy kik kapták a pénzeket, és azok macedón kormánytisztviselőknél vagy politikai pártok vezetőinél landoltak-e.
A montenegrói ügyek miatt 2006 végéig Balogh, Morvai és Straub is távozott a cégtől. Balogh egy ideig a Wallis stratégiai és portfólió-igazgatóhelyettese volt, ma már csak a külső tanácsadója. Straubot a Gyurcsány-kormány 2008 tavaszán a berlini nagyköveti poszttal akarta kárpótolni, ám később visszakozott. Talán attól félve, hogy az exvezért esetleg felelősségre vonják. Az MTelekom igazgatósága – közleménye szerint – folyamatosan vizsgálja a neki kárt okozó személyekkel és szervezetekkel szembeni jogérvényesítés lehetőségét. Nincs köztük egyetlen ma is regnáló felső vezető vagy igazgatósági tag, mivel a W&C jelentésében semmi nem utal arra, hogy bármilyen szabályt megszegtek volna.
Kérdés, lesz-e felelősségre vonás, és ha igen, az megáll-e Straubéknál. Forrásaink szerint az MTelekom – még Matáv néven – végig 59,21 százalékos tulajdonosa, a német Deutsche Telekom (DT) tudtával olajozta meg balkáni ügyleteit, miután anyacégének e lehetőségei az 1997-es német korrupcióellenes törvény miatt megszűntek. Ugyanakkor akad olyan vélemény is, miszerint a DT-nek nem állt érdekében, hogy magyar leánya akvizíciót hajtson végre, s minden eszközzel meg akarta akadályozni azt. Mindenesetre az MTelekom macedóniai és montenegrói ügyeinek kipattanása óta a DT-nél azon ügyködnek, hogy a botrány ne terjedjen tovább Budapestnél. A németeknek kínos lenne, ha Straub – hogy enyhítse saját felelősségét – terhelő információkat adna róluk. Ez lehet a magyarázata annak, hogy az MTelekom állja Straub ügyvédi költségeit. Nem véletlen a németek buzgalma, hiszen az USA-ban szigorú börtönbüntetés jár a korrupcióért, a cégek pedig súlyos pénzbírságra és egyéb szankciókra számíthatnak. A DT például arra, hogy törlik részvényeit a New York-i értéktőzsdéről.
A W&C vizsgálódása közel négy évig tartott, s még jó időbe beletelhet, mire az amerikai igazságügy-minisztérium, valamint az értékpapír-felügyelet kutakodása is lezárul. Egyesek szerint a vizsgálat hosszadalmasságában szerepe volt annak is, hogy az MTelekom mostani – DT-delegáltakkal megtűzdelt – vezetősége nem mindig volt segítőkész, mások szerint viszont a W&C húzta az időt, hogy tetemes összeget zsebelhessen be. Akárhogy is történt, a hétfői árfolyamon közel 8,4 milliárd forint értékű kétes ügyletek átvilágítása eddig több mint 20 milliárdjába került az MTelekomnak. „Rendszeresen és határozottan, írásban és szóban utasítottuk az alkalmazottakat a W&C-vel való teljes körű együttműködésre, ideértve az adatszolgáltatást is” – állította a HVG kérdésére az MTelekom kommunikációs igazgatósága. Mindenesetre a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNYI) jelenleg is vizsgálja, indokoltak voltak-e a kifizetések, történt-e hűtlen kezelés, s visszaélt-e az MTelekom-dolgozók személyes adataival.
CSABAI KÁROLY, SALGÓ ANDREA
