szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A zuglói lakosok január elsejétől csak akkor mentesülhetnek az építményadó megfizetése alól, ha életvitelszerűen lakják XIV. kerületi lakásukat, vagy nyugdíjasok. Az önkormányzat erről december 15-i rendeletében döntött, ahogy arról is, hogy adóbevallást annak is be kell adnia, aki mentességet élvez. A határidő elvileg január 31-e volt, de nem kell a bírságtól tartania annak sem, aki elmulasztotta.

Január 1-jétől tehát nem elég az adómentességhez az, ha valaki nem adja bérbe a lakását, hanem életvitelszerűen benne is kell laknia, ezzel tárgyi adómentessé válik. Ugyanúgy mentesül az adó megfizetése alól a nyugdíjas, csak alanyi jogon. Ezt a tulajdonosok töbsége  teljesíti, tehát a négyzetméterenkénti 600 forintos éves díjból nem folyik majd több be a helyi kasszába. Bevallást azonban mindenkinek  kellett beadnia január 31-éig, függetlenül attól kell-e adót fizetnie vagy sem. Ez volt ugyanis a végső határidő, melynek elmulasztását 200 ezer forintos bírsághoz kötötte a zuglói önkormányzat.

Pánikra azonban nincs egyelőre senkinek nincs oka, a bevallási kötelezettségének még bárki eleget tehet, miután az önkormányzat tájékoztatási kötelezettségét nem időben és nem a tőle elvárható módon teljesítette. A rendelet kihirdetése ugyanis még tavaly októberben történt, de ennek ténye a helyi lakosokhoz csak 2010. január végén jutott el.  Csak a határidő előtt néhány nappal értesültek bevallási kötelezettségükről az adózók, csak ekkor jutottak hozzá a bevallási nyomtatványhoz. Az Adózás rendjéről szóló törvény előírja, hogy „az adóhatóság az adózónak a törvény megtartásához szükséges tájékoztatást megadja, az adóbevallás, az adófizetés rendjét ismerteti, az adózó jogainak érvényesítésére figyelmezteti.”

Angyal józsef okleveles adószakértő szerint érthetetlen a XIV. kerületi adóhatóság 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal való fenyegetőzés ami egy teljesen felesleges hisztérikus állapotot idézett elő. A mulasztási bírság kiszabásának feltételeiről is tájékoztatni kellett volna a helyi lakosokat.

Mulasztási bírság kiszabásánál a szakértő szerint az adóhatóságnak mérlegelnie kell az eset körülményeit, továbbá azt, hogy az adózó az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. Az adóhatóságnak a mulasztás súlyához igazodó bírságot kell kiszabnia vagy a bírság kiszabását mellőzni. A rendelkezésre álló információk alapján a mulasztási bírság kiszabásának feltételei nem adottak. Ebben a helyzetben az önkormányzati adóhatóság jogsértése (tájékoztatási kötelezettség elmulasztása) egyértelmű.

Aki nem adta be még a bevallását, az megteheti még a napokban, bírság megfizetése nélkül. A hvg.hu úgy tudja újabb határidőt nem tűzött ki a zuglói önkormányzat. A bevalláshoz szükséges nyomtatványt innen töltheti le.

De miért módosított a rendelet?

„Zuglóban marad a vagyonadó egy része” címmel jelent meg egy sajtóközlemény tavaly novemberben a XIV. kerületi önkormányzat honlapján. Így folytatódik „új adóról nincs szó, kizárólag arról, hogy a központi költségvetésbe egyébként fizetendő adó egy része helyben marad”. Csakhogy az Alkotmánybíróság  visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a vagyonadó törvény ingatlanadóra vonatkozó rendelkezéseit, de a helyi építményadók hatályban maradtak. Így az adózók végül is korán örültek, mert nem biztos, hogy megússzák az ingatlanadót. Az ingatlanadó megsemmisítésének azonban lehetnek pozitív hatásai is az építményadóra.

Az ingatlanadóra vonatkozó rendelkezések megsemmisítése azt is jelenti, hogy egyetlen ingatlan sem esik a vagyonadótörvényben meghatározott adófizetési kötelezettség alá. Így a tárgyi adómentesség egyetlen feltétele az életvitelszerű bentlakás maradt értékhatár nélkül. A Budapest, XIV. kerületi képviselő testület 46/2009. (X. 27.) rendeletével módosította az építményadóról szóló rendeletet. 
  
A zuglói önkormányzathoz hasonlóan nagyon sok önkormányzat vetette ki január 1-től az építményadót, illetve megemelte annak mértékét. Az ok Angyal József, okleveles adószakértő szerint, egyértelmű. A január 1-től hatályos ingatlanadóból le lehetett volna írni a helyi építményadó összegét. Az önkormányzatok úgy gondolkodtak, hogy ne a központi költségvetést gazdagítsák az ingatlanadóból befolyó összegek, hanem az maradjon helyben. Ezért eleve túlzottak voltak a PM bevételi tervei ingatlanadóból. A helyi önkormányzatok előre gondoskodtak arról, hogy az adó helyben maradjon.


 

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!