A probléma a hatályos jogszabályi környezet eltérő értelmezéséből, pontatlan megfogalmazásából adódhat. A jelenlegi szabályozás annyira szűkszavú, hogy értelmezése a jogiakon túl speciális ismereteket is feltételez. Különbséget kell tenni a „pénzforgalmi szemlélet” és a „készpénzforgalmi szemlélet” között. Ez már számviteli ismereteket is igényel a jogi ismeretek mellé. Különbséget kell tudni tenni a „bevétel”, „kiadás” fogalmak köznapi használata és a jogszabályban meghatározott fogalma között. Olyan fogalmakat is ismerni kellene, mint például idősoros pénzforgalmi mérleg.
Az adóhatóság által kidolgozott módszertan alapja, hogy az adózó pénztárcája szemszögéből vizsgálódik. Ez a készpénzforgalmi szemlélet. Keveseknek tűnik fel, hogy ilyen az adójogszabályokban nem létezik.
A cikk folytatását olvassa el az Adózónán!
