Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Az egyéni vállalkozó evásokat ez nem érinti, és azokat a társaságokat sem, amelyek egyéni bevételi nyilvántartást vezetnek. A szakértő arra számít, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium egy adóhatósági tájékoztatóban napokon belül közli, hogy mégsem kell eho-t fizetni, legalább is ezt ígérte neki az illetékes főosztályvezető. A gyors intézkedésre azért van szükség, mert az eva körből december 20-ig lehet kilépni, és a parlamenti módosításra addig már nincs lehetőség.
Zara László szerint az evások egy részét hátrányosan érintő szabály a következőképpen született: a 16 százalékos kulcs bevezetése miatt kivették a törvényből azt az utalást, hogy eho-t a 25 százalékos adóterhet viselő osztalék után kell fizetni, viszont így az osztalék általánosan eho-kötelezett lett. Így állt elő az a helyzet, tette hozzá Zara László, hogy 14 százalékos eho-t kell fizetniük a kettős könyvelést végző evásoknak, akik 30 százalékos adójukkal osztalékadó-kötelezettségüket is letudják, de az eho-t nem.
Csakhogy az evásoknak nincs osztaléka, ezért nem kell fizetniük osztalék utáni személyi jövedelemadót - mutat rá Angyal József okleveles adószakértő. Így esetükben értelmezhetetlen az osztalék után fizetendő 14 százalék eho.
