A gazdasági helyzet továbbra sem vette el a cégalapítási kedvet, a vállalkozások száma Magyarországon folyamatosan növekszik, 2010 végére megközelítette az 560 ezret. A növekedés üteme viszont egyértelműen lassul.  A 2007-ről 2008-ra bekövetkezett 5,65 százalékos cégszám-bővülési lendületet 2008-ról 2009-re egy szerényebb, de még mindig jelentős 4,44 százalékos gyarapodás követte, 2009-ről 2010-re pedig tovább esett a növekedési ütem 4,04 százalékra. A cégalapítási korlátok az elmúlt években csökkentek, de a tendenciából az látszik, hogy egyre kevesebben vélik úgy, hogy meggondolatlan cégalapítással sikerül áthidalni a válság okozta nehézségeket. A gazdaság stabilizálódásának egyik sikertényezője az lenne, ha egyre több lenne az értékelhető mértékű, például legalább 100 millió forint éves árbevételt felmutatni képes nyereséges vállalkozás, amire jelenleg csupán a magyar cégek alig 8 százaléka képes.

Társas vállalkozások száma, összetétele

Az előző évekhez hasonlóan a magyar cégek több mint fele 5 fő iparágba csoportosul. Érdekes kérdés, hogy a válság mennyiben rendezte át az egyes szektorok jelentőségét. A cégek több mint 14 százalék, szakmai, tudományos főtevékenység alatt (tanácsadás, mérnöki, reklámipar, további szakértői tevékenységek, pl. jogi, adó) tevékenykedik. Az 5 fő iparágba nem meglepő módon beletartozik a nagykereskedelem, a kiskereskedelem, valamint az ingatlanügyletekkel és a kockázatos építőiparral foglalkozó cégek. Az elmúlt két évben a legnagyobb arányban a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységgel, a pénzügyi, biztosítási tevékenységgel és az adminisztratív és szolgáltatást támogató főtevékenységgel bejegyzett vállalatok aránya nőtt.

Területi eltérések
 
A cégszám növekedés nem egységes megyénként, mivel van olyan megye, ahol 10 százalékkal csökkent az új cégek alapítása, míg egyes területeken 10 százalékkal nőtt a cégalapítási kedv 2010-ben az előző évhez képest. Vas és Nógrád megyében jelentősen mérséklődtek a cégalapítások, Pest, Csongrád és Heves megyében pedig 10 százalékot meghaladóan nőttek 2009-hez képeset. A Nógrád megyei cégszám-csökkenést tetézi, hogy ezen a területen működik az országban a legkevesebb vállalat, a magyar cégek csupán 0,92 százaléka. A lakosság aránya Magyarországon ugyan Nógrád megyében a legkisebb (2 %), de  a cégek még ennél is kisebb arányban találhatók itt. 

Fizetési határidők, fizetési késedelmek

Az átlagos fizetési határidő az elmúlt három évben folyamatosan csökkent; 2010-ben 29,4 nap volt, szemben a 2009-es 30,5-tel. A fizetési határidő csökkenésének oka azonban nem egyértelműen a fizetési fegyelem javulását mutatja, hanem a cégek cash flow problémák elkerülésére való törekvését.  A nehéz gazdasági helyzetben sokan a megszokottnál rövidebb fizetési határidőket szabnak, hogy kintlévőségeik nagyságát csökkentsék. D&B Fizetési tapasztalatok programja a résztvevők összes fizetési tapasztalatára, évente több millió számlára támaszkodva vizsgálja a fizetési szokásokat, melyben pozitív és negatív fizetési tapasztalatok egyaránt szerepelnek. 2010-ben a számlák 53,6 százalékát időben egyenlítették ki, ez az arány 2009-ben alig érte el az 50 százalékot. Ezt a tendenciát azonban mégsem könyvelhetjük el egyértelműen pozitívnak, mivel előfordulhat, hogy a vevői bizalom megingása miatt egyre több cég csak abban az esetben szállította le áruját, ha a vevő előre utalással teljesített.

Az iparágak közül kiemelkedően nagy fizetési határidőkkel dolgoznak a papíriparban, ahol az átlagos fizetési határidő meghaladja az 50(!) napot, így a 2010-ben jellemző 26 napos fizetési késedelem miatt az iparág partnerei átlagosan 86 nap alatt jutottak pénzükhöz. A főbb papíripari szereplők már felismerték ezt a problémát, és a legtöbben számos információt használnak fel vevőminősítésük során, többek között figyelembe véve partnereik fizetési szokásait is. A papíriparon kívül a legmagasabb fizetési határidő az építőiparban, a gumitermékek gyártása területén és a gépiparban fordul elő. A papíripar és az építőipar a legnagyobb átlagos késedelmet produkáló szektorok „toplistáján” is szerepel, azonban 2010-ben a legmagasabb átlagos késedelem (38,5 nap) az ingatlanügyletek területén volt jellemző. A fizetési késedelmek összesítése és vizsgálata kiváló eszköz a fizetésképtelenség bekövetkeztének előrejelzésében. 

2010-ben a legtöbbet a főváros környékén tevékenykedő cégeknek kellett várniuk, hogy számláikat partnereik kiegyenlítsék. Érdekes, hogy 2009-ben Szabolcs-Szatmár-Bereg megye  cégei voltak pénzhez jutás szempontjából a legnehezebb helyzetben, mivel közel 58 nap alatt jutottak a cégek átlagosan pénzükhöz, most viszont „csupán” 47 nap alatt, ami alatta van az országos 49 napos átlagnak. Sajnos azonban itt is feltételezhető, hogy nem a gazdasági fellendülésnek köszönhető a mutatók javulása, hanem a fizetési konstrukciók szigorításának.

Fizetésképtelenségi eljárások, szektoriális kockázatok

A fizetésképtelenségi eljárások rekordot döntöttek 2010-ben, mivel számuk 17 százalékkal nőtt a 2009-es évhez képest. Nem elég azonban csak a felszámolások és a csődök számának alakulását elemezni, mivel a működő társas vállalkozások száma is nő, ami több fizetésképtelenségi eljárást von maga után. A tendenciák egyértelmű kimutatására használja a D&B a bedőlési arányt, mely a felszámolások és csődeljárások számát a működő cégek számához viszonyítja. Az elmúlt években a bedőlési arány alakulása sajnálatos módon erősen negatív tendenciát mutat. Míg 2008-ban 2,3 százalék volt ez a szám, addig 2009-ben már 2,84 százalék, 2010-ben pedig jelentősen meghaladva a 3 százalékot, a cégek 3,20 százaléka került fizetésképtelenségi eljárás alá. Az előző évhez hasonlóan a D&B idén is közzéteszi a szektorok és megyék bedőlési arányait tartalmazó listáját a gazdaság szereplőinek tájékoztatása érdekében.

2010-re a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása területen tevékenykedő vállalatok bedőlési aránya javult, így felkerült a legkisebb bedőlési arányt felmutató iparágak 10-es listájára. A 2009-ben még jól szereplő pénzügyi, biztosítási iparág lekerült a lista 5-ik fokáról, egészen a 11. helyre, azaz a fizetésképtelenségi eljárások aránya ezen a területen jelentősen nőtt. A legnagyobb bedőlési arányú iparágak listáján látható, hogy a gazdasági helyzet által különösen sújtott gépjármű-, motorkerékpár kereskedelem, javítás iparág bedőlési aránya jelentősen nőtt a múlt évben. 

A megyék listáját a tavalyi évhez hasonlóan Pest megye vezeti, azonban a korábbi második Győr-Moson-Sopron megye cégei a 11. helyre csúsztak. Tolna, Hajdú-Bihar és Békés megyében csökkent 2010-ben a cégbedőlések aránya, ami remélhetőleg már a stabilizáció jele. A tavalyi évhez hasonlóan Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyében a legmagasabb a bedőlési arány. A keleti régióban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében jelentősen megnőtt  a fizetésképtelenségi eljárások aránya, és a 2009-es 6. helyről a 18. helyre került. 

Mi várható 2011-ben?

A statisztikai és szakértői alapokon nyugvó D&B Failure Score évek óta vetíti előre, hogy adott cég milyen valószínűséggel kerül fizetésképtelenségi eljárás alá, értéke minél nagyobb, annál kevésbé kockázatos egy cég, az alacsonyabb értékek magasabb kockázatot jelentenek. Demográfiai, pénzügyi, fizetési és egyéb gyűjtött adatok alapján, dinamikusan, a cégeket a gazdaság egészéhez viszonyítva értékeli. Az összes minősített cég Failure Score értékeinek átlaga - mely a társas vállalkozások egészének állapotát jellemzi - 2010 áprilisa után kis mértékben, de emelkedett. Volt ugyan egy kisebb megtorpanás és enyhe csökkenés a negyedik negyedévben, de a tendencia biztató. A növekvő Failure Score érték arra enged következtetni, hogy a cégek kockázati szintje valamelyest csökken, és remélhetőleg elkezdődött egy lassú javulás, azonban a rekordnagyságú éves bedőlési arány nem engedi, hogy a gazdaság szereplői hátradőljenek.