Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
A Blaha Lujza téren épült 5300 négyzetméter bérbe adható területtel rendelkező Europeum Bevásárlóközpont április közepén nyílik - mondta Lovro Adrienn, a fejlesztő Ablon Group magyarországi ügyvezető igazgatója sajtótájékoztatón szerdán Budapesten.
A három szintes üzletház 80 százaléka talált bérlőre eddig, a nagy bérlők divatcikkeket, kozmetikumokat forgalmazó cégek - tette hozzá az ügyvezető. Az üzletközpont, a mellette lévő, és már egy éve üzemelő szállodával együtt 40 millió euróba került. A két projekt költségét nem választotta külön a fejlesztő. A Blaha Lujza téri objektum a volt Hírlapkiadó Vállalat székháza, illetve a Szikra Nyomda helyén épült.
A bérleti díj havi 20-100 euró négyzetméterenként, attól függően, hogy hol helyezkedik el az épületen belül - mondta Lovro Adrienn. Ehhez társul a négyzetméterenkénti havi 12 euró üzemeltetési költség. Ez utóbbi azért olyan magas az irodaházaknál megszokott 3,5-4 euróhoz képest, mivel a bérbe adott területen felül 1200 négyzetméter közösségi teret is fenn kell tartani.
Eredetileg az volt a fejlesztő terve, hogy az új épületben mutatja be Szür-Szabó Józsefnek az Esti Hírlap munkatársairól, az itt működött szerkesztőség falára rajzolt karikatúráit. A fejlesztő ezeket megmentette, de vélhetően valamelyik múzeumban lesz majd látható.
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2025. július 30. és 2025. augusztus 31. között.
A 30 százalékos vámfenyegetés megfelezéséért cserébe az unió vállalta, hogy 750 milliárd dollárért vesz energiát az USA-tól, és 600 milliárd dollárnyi új befektetést hajt végre az Egyesült Államokban.
A könnyűzene mindig is elitellenes volt – véli a szociológus-médiakutató és egyben punkzenész.