Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Adófizetési kötelezettségünknek kétféleképpen tehetünk eleget: önadózással vagy adóhatóság általi adókivetéssel. A 98 százalékos különadóról szóló törvényben keveredik a kétféle adózási mód. Megpróbáltuk tisztázni.
Önadózás során a magánszemély maga határozza meg az általa fizetendő adó alapját és összegét. Ennek ellentéte a kivetéses adózás, amikor az adózási kötelezettséget és az adó összegét az adóhatóság állapítja meg. Önadózás esetén az adóhatóságnak az ellenőrzés és – a valóságtól való eltérés esetén, ennek bizonyítása után – a szankcionálás a feladata.
A két fogalom követelményeit vessük egybe a 98 százalékos különadó esetében. A 98 százalékos különadó alapja a korábbi évek személyijövedelemadó-bevallásából, illetve a magánszemély által kötelezően megőrzendő bevallást alátámasztó iratokból nem állapítható meg. A különadó alapját képező jövedelmekre vonatkozó adatokkal egyedül a volt munkáltató rendelkezik kötelező erővel.
A munkavállaló a munkaviszony megszűnésekor kaphatott olyan bérjegyzéket, mely tartalmazta a különadóalapot képező jövedelmeket, de a bérjegyzékre nem vonatkozik a magánszemély iratmegőrzési kötelezettsége, mivel az nem szükséges a korábbi évek szja-bevallásainak alátámasztására. A kilépéskor kapott kilépő adatlap az szja-bevallásnak megfelelő bontásban tartalmazta a jövedelmeket, tehát ez szintén nem alkalmas a különadó alapjának meghatározására. Így a volt munkáltató (kifizető) adatszolgáltatása nélkül a különadó alapja nem határozható meg.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Továbbra is egyértelmű, hogy a kárpátaljai Palágykomorócon elkövetett templomgyújtogatás hamis zászlós akció volt, s az is világos, hogy a magyar kormány reakciója ártott a kárpátaljai magyar közösségnek – mondta a HVG-nek Rácz András történész, Oroszország-szakértő.
A próba eredménye totálisan eltér attól, mint amit a cég kezdettől ígér.
Az Igazgyöngy Alapítvány alapítója kudarcnak éli meg, hogy nem sikerült rendszerszintű változást létrehoznia.