Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Nemzetközi viszonylatban meglepően alacsony a magyarországi fiatalok vállalkozói kedve. A Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének (FIVOSZ) felmérése szerint hazánkban a 2,3 milliónyi 15-34 éves lakos kevesebb mint négy százaléka próbálna a saját lábán megállni a piacon.
A FIVOSZ immár negyedik alkalommal rendezi meg idén a Fiatal Vállalkozók Hetét november 14. és 20. között. A rendezvénnyel a szervezet az ország gazdasági utánpótlás-nevelésében próbál segíteni; fiatalok széles rétegeit látják el hiteles információkkal és ihletet, önbizalmat próbálnak adni nekik. Az eseményen felvonultatják az ország legelismertebb vállalkozóit és szakembereit, akik személyesen osztják meg tapasztalataikat a fiatalokkal.
Komoly utánpótláshiánnyal fenyeget a magyar fiatalok alacsony vállalkozói hajlandósága. A helyzet azért is aggasztó, mert a jelenlegi kormány a kis- és középvállalkozásoktól várja, hogy beindítsa a honi gazdaságot.
A kis- és középvállalkozások nemzetgazdasági szinten központi szerepet játszanak a bevételek megtermelésében, a közteherviselésben, a munkahelyteremtésben és a fogyasztásban egyaránt. A mai fiatalok vállalkozó kedvének javítása nélkül nem képződik a nemzeti jövedelmet megtermelő utánpótlás.
Hiányzik a gyakorlati tudás
Takács Krisztián, a FIVOSZ uniós nagykövete, a Business Telecom Kft. alapító ügyvezetője szerint a sikeres példák bemutatása és a gyakorlati útmutatás erősítése lendíthet a legtöbbet az új vállalkozói generáció kinevelésében. Tapasztalataik szerint ugyanis az alacsony vállalkozási hajlandóságot a fiatalok, még az üzleti tanulmányokat folytatók is, leggyakrabban a sikeres hazai példák és a gyakorlati útmutatás hiányával indokolják.
A fiatalok szinte kizárólag csak elméleti oktatást kapnak; a szakmai kérdések, piaci helyzetek stratégiai szintű, általános elemzésével rendszeresen foglalkoznak, de senkitől nem tanulják meg, hogyan működik az üzlet a hétköznapokban. Ha a munkatapasztalattal nem bíró, főiskolát, egyetemet végzett elméleti szakemberek vagy a középiskola után munkalehetőség után kutató fiatalok úgy érzik, vállalkozóként minden energiájukat adminisztratív, adó- és munkajogi, szabályozási, munkaerő-piaci és egyéb, nem szakmai ügyek fogják lekötni, nem meglepő, hogy igyekeznek majd elkerülni a vállalkozás intézményét.
Tőkehiány és pszichés gát
A kezdő vállalkozók kilátásait feltérképező kérdésekre válaszolva a fiatalok a tőkehiányt említik leggyakrabban, de a velük folytatott beszélgetésekből az is kiderül, hogy legtöbben nincsenek tisztában a lehetőségeikkel. Nincsenek konkrét terveik, és akár kényelemből, akár félelemből, nem kutatnak aktívan bevonható források, szakmai vagy pénzügyi befektetők után.
„A forráshiány nagyon erős érv, amivel nem lehet vitatkozni, de sokan már azelőtt feladják, hogy az anyagi kérdések felmerülnének” – véli Takács Krisztián. – „Ezért annyira fontos a tapasztaltabb tagok hozzájárulása, mind a motiváció, mind a gyakorlati útmutatás terén.”
A kedv fokozható
A vállalkozó kedv növelésére a példaképek bemutatása és a sikeres hazai gyakorlatok elterjesztése mellett kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon az öngondoskodás gondolata is. Vállalkozóként az egyén számára a tanulás, a szakmai fejlődés, a tapasztalatszerzés, a kreatív kibontakozás, sőt a jövedelem növelésének lehetőségei is nagyságrendekkel jobbak, mint alkalmazottként, miközben az alkalmazotti lét biztonsága a válság kezdete óta egyre inkább megkérdőjeleződik – állítja Kovács Patrik, a FIVOSZ alapító elnöke, aki maga is fiatal vállalkozó.
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A vállalkozások számára egyre vonzóbb lehetőség saját célra villamos energiát termelni, különösen a napenergia hasznosítása révén.
A forint jelentős árfolyamingadozása érdemben megnehezíti az olyan beruházások finanszírozását, amelyek importhányadot tartalmaznak.
Kissé félresikerült módon, mégis ünnepélyesen indult el 35 éve a budapesti tőzsde, de sokan feltették a kérdést, vajon készen áll-e erre Magyarország. Ma a tőzsde csak elvétve kerül be a kis hírek közé – pedig az igazán nagy hibát nem a BÉT-en követték el, hanem a magyar cégvilággal van baj.
Az orosz elnök arról is beszélt, hogy nem zárja ki az észak-ukrajnai Szumi város elfoglalását, hogy „biztonsági övezetet” hozzanak létre.
Tavaly már 9 milliárd forint veszteséget fialt a kormány által felhizlalt Magyar Vagonnak a nagy egyiptomi kocsimegrendelés.
Trump, Irán és Magyarország a címlapokon a külföldi lapoknál. Nemzetközi lapszemle.
Átláthatóbbá és rugalmasabbá szeretnék tenni a kerti kutak bejelentésének, engedélyezésének és ellenőrzésének folyamatát.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.