Online adatszolgáltatási kötelezettség
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Az Európai Bizottság az uniós állami támogatási szabályok alapján jóváhagyta a magyar FHB Bank 30 milliárd forint (körülbelül 100 millió euró) összegű feltőkésítését és a magyar likviditási program alapján a banknak nyújtott majdnem 120 milliárd forint (körülbelül 400 millió euró) összegű kölcsönt.
A bizottság mélyreható vizsgálatokat végzett, majd megállapította, hogy "az intézkedések összhangban vannak a bankok válság alatti állami támogatására vonatkozó iránymutatással, mivel a felülvizsgált szerkezetátalakítási terv helyre fogja állítani a bank életképességét, és azt is biztosítja, hogy a támogatás okozta versenytorzulás minimális legyen".
Joaquín Almunia, az uniós végrehajtó testület versenypolitikáért felelős alelnöke hangoztatta, hogy a tavaly októberben benyújtott, "aktualizált szerkezetátalakítási terv és a bank által a kapott tőke után fizetendő pótlólagos díj biztosítja, hogy az FHB a későbbiekben állami támogatás nélkül is életképes legyen, és hogy a támogatás okozta versenytorzulás se okozzon problémát".
A frissített szerkezetátalakítási terv a bizottság közleménye szerint "szavatolja az FHB jelzáloglevél-piaci részesedésének és kedvezőtlen árfolyammozgásokkal kapcsolatos kitettségének csökkentését". A banknak továbbá sikerült növelnie a lakossági hitelezés terén elért piaci részesedését is.
A bizottság azzal is indokolta kedvező döntését, hogy az FHB "a magyar lakossági és vállalati piacon csak korlátozott jelentőséggel bír", illetve "a tőkeinjekciót követően egy éven belül visszafizette az állami tőkét".
A közlemény emlékeztetett, hogy az FHB 2010 februárjában a 2009 márciusában kapott feltőkésítés teljes összegét visszafizette az államnak. Amikor 2010 végén a bizottság vizsgálatot indított, még kételyeit fejezte ki amiatt, hogy "a támogatáshoz megfelelő ellentételezés társult", illetve hogy "a támogatást nem a bank terjeszkedéséhez használták fel, a többi versenytárs kárára". Akkor mindazonáltal a testület azt is jelezte, hogy "a mélyreható vizsgálat elindítása nem jelent egyet az ügyben hozott előzetes döntéssel".
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Hogyan és mikor lehet elrendelni a rendkívüli munkavégzést?
Óriási már a zaj a közösségi médiában. Érdemes még pénzt költeni a tartalommarketingre? Hogyan lehet ezt jól csinálni?
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?
Arra is kíváncsiak, Orbán Viktor fogjon-e hozzá az emlékirataihoz.
Megalapozott gyanú szerint egy vállalkozó 2011 és 2024 között több mint 2 milliárd forintot fizetett ki kormánypárti és ellenzéki képviselőknek.