Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Milliárdos kaszálásra számíthat az az egyelőre meg nem nevezett cég, amely egydüliként jogosult lesz a leselejtezett röntgenfilmek felvásárlására – írja a Világgazdaság. A felvételekből egy speciális eljárással ugyanis nagy tisztaságú ezüstöt lehet kinyerni.
Hamarosan felpörög a röntgenezüst biznisz, a következő hetekben-hónapokbanugyanis várhatóan tonnaszámra szabadulnak majd meg a kórházak a röntgenfelvételektől. Egy januárban hatályba lépett jogszabály-módosítás szerint ugyanis már nem 30, csak 10 évig kell megőrizni a képalkotó diagnosztikai eljárással készült felvételeket. Vagyis gyakorlatilag 19 évnyi röntgenfelvétel selejtezése kezdődhet meg hamarosan a magyar egészségügyben. Becslések szerint Magyarországon egy embert évente átlagosan 1,08-szor röntgeneznek meg.
A leselejtezett röntgenfilmeket kizárólag az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet által kijelölt cégnek adhatják át az államosított kórházak. Erről a napokban értesítette az intézményvezetőket a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI). A céget, mint levelükben írják, a későbbiekben nevezik meg, a kiváltságos vállalkozás mindesetre milliárdos haszonra számíthat.
A hatályos jogszabályok szerint az egészségügyi dokumentációt – a képalkotó diagnosztikai eljárással készült felvételek, az arról készített leletek kivételével – az adatfelvételtől számított legalább 30, a zárójelentést legalább 50 évig kell megőrizni. Ezt követően a nyilvántartást meg kell semmisíteni. A képalkotó diagnosztikai eljárással készült felvételeket 10, a felvételről készített leletet 30 évig kell megőrizni. Egy felmérés, amely azt vizsgálta, mennyire keresik vissza a régi felvételeket, alátámasztja a jogszabály-módosítást. E szerint fél évig még viszonylag gyakran nézik meg ezeket a felvételeket, azután viszont azok öt százalékára kíváncsiak csupán.
Erre a lap szerint egyrészt abból lehet következtetni, hogy a GYEMSZI levele szerint a leselejtezendő röntgenfelvételek újrahasznosításából származó profitot 50 százalékban visszaforgatnák a kórházak röntgentechnológiájának fejlesztésére. Márpedig egy új, már digitális röntgengép 20–60 millió forintba is kerülhet, és a fejlesztés csak ebben az irányban értelmezhető. Az üzlet nagyságrendjét mutatja az is, hogy ma számos kisebb-nagyobb cég foglalkozik röntgenfilm-felvásárlással, az ingyenes elszállítást is vállalva, ha nem érné meg, feltehetően nem lenne ennyio szereplője a piacnak.
Egy érdekelt hulladékfeldolgozó vállalkozás vezetője szerint egy kilogramm röntgenfilmből speciális eljárással 30-40 gramm nagy tisztaságú ezüst is kinyerhető. Egy gramm ezüstért a piacon jelenleg 200 forint körüli összeget adnak. A cég vezetője azt mondta lapnak: egy kilogramm röntgenfilm feldolgozása után a költségeket levonva 400-500 forint nyereség is maradhat.
Évente összesen 10-12 millió felvétel készül, számuk azonban csökken a modern, digitális technológiára épülő eljárások terjedésével. , E szerint, ha most minden, 2002 előtt készült felvételt leselejteznek, az akár 200 millió röntgenfelvételt is jelenthet. A kiválasztott cég "piacra" lépése azt is jelenti, hogy a röntgenfilm-újrahasznosító cégekkel már szerződött az állami kórházaknak fel kell bontaniuk kontraktusaikat, ami feltehetően nem megy ingyen.
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
A cégértékelés egy bonyolult, összetett folyamat. Vannak azonban széles körben elfogadott értékelési módszerek, amelyek erre alkalmazhatók.
Lassan valóban eljön az ideje annak, hogy a cégvezetők mérlegeljék, mit kezdjenek az MI kínálta lehetőségekkel.
Költséghatékony és magas minőségű szolgáltatások érhetők el, akár a teljes munkavállalói körre, akár csak a kulcspozícióban lévő alkalmazottakra.
A minisztériumnak világossá kell tennie, hogy Gustav Klimt Afrikai herceg című festményének kiviteli engedélyeztetési folyamata során becsapták őket, vagy ők hibáztak. Enélkül rajtuk marad a gyanú, hogy valami még súlyosabb dolog történt – állítja Molnos Péter művészettörténész.
A dolgozók több mint kétharmada nyilvánított véleményt.
Az okok most egyértelműek.
Nem a MÁV hónapja volt a június, és ez az internetezők ingerküszöbét is átütötte.
A BKV belső vizsgálatot indított.
Ennek töredéke az a pénz, amelyhez privatizációs bevételként jutott.
Tizenkét ügyben vizsgálja felül a Kúria a saját korábbi határozatát.