Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
A 2010-es sanghaji Expo magyar pavilonja százezer euróért (mintegy 30 millió forintért) kelt el, így a hatmillió látogatót fogadott épület Csöcsiang tartomány Csuosan városában kel új életre - írja a Napi Gazdaság.
A különleges gazdasági övezetnek számító városban 30 millió jüanos beruházással felépülő park központja lesz a magyar pavilon - közölte a Napi Gazdaság.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) a lap kérdésére írásban megerősítette az adásvételt, hangsúlyozva, hogy nem adhatta el a pavilont, mert az épület nem volt az állam tulajdonában.
A minisztérium szerint Magyarország egy független értékbecslést követően a magyar pavilon beépített, illetve be nem épített ingóságait értékesítette 100 ezer euróért − még 2011-ben. A vevő egy üzleti vállalkozás volt, amely jelezte, hogy egy kínai városban turisztikai célokra újraépíti az épületet.
A Napi értesülései szerint a magyar pavilon "újjáépítését" Andy Fu szorgalmazta. A magyar−kínai kereskedelemben is aktív üzletember a magyar borkivitelben is érdekelt, így nem véletlen, hogy Csousan testvérvárosa Szekszárd lett a közelmúltban.
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
A cégértékelés egy bonyolult, összetett folyamat. Vannak azonban széles körben elfogadott értékelési módszerek, amelyek erre alkalmazhatók.
Lassan valóban eljön az ideje annak, hogy a cégvezetők mérlegeljék, mit kezdjenek az MI kínálta lehetőségekkel.
Költséghatékony és magas minőségű szolgáltatások érhetők el, akár a teljes munkavállalói körre, akár csak a kulcspozícióban lévő alkalmazottakra.
Mi volt a baj az állami tulajdonú hadiiparral és mit tud vele kezdeni az 4iG? És hol mond ellen Orbánnak Nagy Márton minisztériuma?
Ezúttal üres volt a csomagtartó.
Nem a „luxizás” leleplezése hozza magával a felháborodást. A nagy változásokhoz vezető lendület hosszú idő alatt halmozódott fel.
Az okok most egyértelműek.
Rendkívül értékes lehet.
A kórtermek jelentős része nem hűtött Magyarországon, a betegek elviselhetetlen melegre panaszkodnak.
Ennek töredéke az a pénz, amelyhez privatizációs bevételként jutott.
Tizenkét ügyben vizsgálja felül a Kúria a saját korábbi határozatát.