EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Most 80-90 forintos áron tudnak eladni a gazdaságok egy liter nyers tejet. A feldolgozók egyre kevesebbet akarnak fizetni, pedig az Európai Unióban a magyar tej az egyik legolcsóbb. Csupán két országban, Lettországban és Észtországban olcsóbb a nyers tej ára, mint Magyarországon.
Még így is sok a visszaélés. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal legutóbb a Penny Market ellen indított vizsgálatot beszerzési ár alatti értékesítés gyanúja miatt, a gyanú szerint ugyanis olcsóbban adták a tejet, mint ahogy azt a feldolgozóktól megvették. A Penny Market ezt cáfolta. Négy éve ugyanezért egyébként több mint 20 millió forint bírságot fizettek. A hivatal szerint, ha most bebizonyosodik a gyanú, még nagyobb lehet a büntetés. Augusztustól egyébként tilos lesz az is, hogy különböző árréssel árulják a boltok a magyar és a külföldi tejtermékeket.
A beszerzési ár alatti értékesítést tiltó passzus 2011. február 1-jétől szerepel a tisztességtelen forgalmazói magatartásról szóló törvényben, előtte az agrárpiaci rendtartásról szóló tartalmazta, vagyis egy sokkal erősebb, súlyosabb jogszabályba tették át. Ez önmagában is jelzi, hogy súlyt adtak ennek a problémának – jelentette ki Bereczki Attila, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal főosztályvezető-helyettese az m1 Ma reggel című műsorában. Hozzátette: mióta az új törvényben szerepel a beszerzési ár alatti értékesítés tilalma, 84 vizsgálatot végeztek, és 4 esetben szabtak ki jogszabálysértés miatti, termékpálya-felügyeleti bírságot. Ezek közül három minimálbírság volt. A régi törvény alkalmazásakor ezzel szemben tíz esetből kilencszer kellett bírságot kiszabni.
Ennek a törvénynek a hatálya egyébként minden mezőgazdasági, élelmiszer-ipari termékre kiterjed – hívta fel a figyelmet. Elmondta azt is: eredetileg a jogszabálysértés ismétlődésekor másfélszeres bírságot kellett volna kötelezően kiszabni, ez azonban olyan drákói bírságolást váltott volna ki, hogy a jogalkotó kivette ennek hatálya alól ezt a magatartási szabályt (a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmát).
Arra a kérdésre, hogy a multik önként és dalolva fizetik-e ki a bírságot vagy elvitatják, a főosztályvezető-helyettes azt válaszolta: itt már olyan összegű bírságokról van szó, melyek miatt a cégek természetszerűleg bírósághoz fordulnak - kivéve a beszerzési ár alatti értékesítést, ott ugyanis ténykérdés, hogy a forgalmazó mennyiért szerezte be az adott árut, és mennyiért értékesítette – magyarázta el a szakember.
