Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Szigeti Zoltán, az osztrák érdekeltségű cég vezetője arról tájékoztatta az államtitkárt, hogy nincs szó a szüret kezdete óta alkalmazott nettó 28 forintos kilogrammonkénti felvásárlási ár csökkentéséről, sőt annak 10 százalékos prémiummal történő növelését készítik elő a szezon második felére. Kiemelte, október 10-15. körül tervezik a felár bevezetését, amelyet a szezon végéig, november 30-ig fizetnek majd a termelőknek, hogy csillapítsák "a betakarítást felgyorsító pánikot", amelyet az árcsökkentésről szóló híresztelés okozott. Ezzel arra utalt, hogy híresztelés alapján a termelők a napokban megkezdték az éretlen, későbbi fajták szedését is, és a jó léalma-felvásárlási ár miatt még az étkezési almát is ipari feldolgozásra kezdték leadni.
Budai Gyula szólt arról is, hogy a hét végén indított almakampánnyal is arra szeretnék ösztönözni a termelőket, hogy az étkezési minőségű almát az üzletláncoknak adják el, amelyek úgynevezett "vödrös akciót" tartanak. Az államtitkár megerősítette, hogy az áprilisi "nagy fagykár" rémhírnek bizonyult, közepes az almatermés az országban, sőt, ahol öntözni is tudtak, ettől is nagyobb mennyiséget szüretelhetnek le.
Megjegyezte, hogy a fagykárt bejelentők szigorú ellenőrzését tervezi a minisztérium, hiszen a tapasztalatok szerint előfordul, egyesek mások neve alatt adják el almatermésüket, miközben várják a kárenyhítést is az állami alaptól. "El kell, el fogjuk érni, hogy a trükköző termelők visszavonják kárenyhítési igényüket" - jelentette ki.
Budai Gyula kitért arra, hogy a nagybani piacok szigorú ellenőrzését is folytatják a jövőben, mert - mint fogalmazott - "az őstermelők fele nem őstermelő". Ezt az állítását szerinte igazolják a legutóbbi ellenőrzések tapasztalatai, miszerint sokan felvásárolt termékekkel jelennek meg az őstermelők között a piacon, miközben talpalatnyi földjük sincs. Ráadásul nagy számban külföldről behozott mezőgazdasági terméket adnak tovább hazaiként. Az egyik "ilyen elosztóhely" Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, a Budapesten eddig elfogott minden harmadik álőstermelőből kettő nyírségi volt - tette hozzá. Az államtitkár bejelentette, hogy a tárca átfogó jelentést kíván készíteni a kormánynak az őstermelői rendszer helyzetéről, anomáliáiról, hogy végre kiszoríthassák a feketekereskedelmet a termékértékesítésből.
Az államtitkári egyeztetésen Szigeti Zoltán, az Agrana-Juice Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója arról is tájékoztatott, hogy eddig már több mint 55 ezer tonna léalmát vettek át feldolgozásra, annyit, mint tavaly az egész szezonban. A cég naponta 3200 tonna gyümölcsöt fogad a termelőktől, és az idény végéig a tervezett 200 ezer tonnánál több almát is felvásárolnak, ha lesz.
