Online adatszolgáltatási kötelezettség
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Az elsősorban külföldön értékesítő vállalatok érték be a legtöbb nyereséget – derül ki a HVG ötszázas toplistájából.
Az ötszáz legmagasabb nyereségű cég rangsorát vizsgálva is már-már tankönyvszerű összefüggés rajzolódik ki az exportarány, illetve a nyereség mértéke között.
Az eredmény szerinti rangsorban ritkulnak a pénzintézetek: egy év alatt tizenegy esett ki, és csak hét került be újonnan. Eközben a bent lévők pozíciói is romlottak. Igaz, még mindig kilenc bank van az első százban, de harmincuk együttes adózott eredménye nem nőtt, hanem valamelyest csökkent 2010-hez képest, miközben a rangsor 470 nem banki szereplője összesen 21 százalékos nyereséggyarapodásnak örülhetett.

Meglepetés, hogy a rangsor harminc állami tulajdonú vállalata egy év alatt megnégyszerezte adózás utáni eredményét. Ez annak ellenére is figyelemre méltó teljesítmény, hogy a közcégek együttesen 132 milliárd forintos pluszának közel kétötöde egyetlen vállalat nem éppen piackonform eredményjavulásából származik. Abból, hogy az előző évét még 36 milliárdos veszteséggel záró Magyar Államvasutak Zrt. 2011-ben 13 milliárd forintos nyereséget könyvelt el, bő 50 milliárdos állami támogatásnak köszönhetően.
A nagy vesztes a távközlés és postaszolgáltatás: az ágazat öt toplistás cége együtt 71 százalékos nyereségcsökkenést szenvedett el. Ez is egycéges „produktum”: a fő mínusztermelő a Magyar Telekom Távközlési Nyrt., amelynek az előző évben még 77 milliárdos adózott eredménye 3 milliárd forintra zuhant – részben amiatt, hogy nyereségét 28 milliárd forint adó csökkentette. Az állam működtetéséhez – teljesítményarányosan – ez az ágazat járult hozzá a legbőkezűbben: az öt cég nyereségének 52 százalékát vitték el az adók. A második nagy adóvesztes a – bankok mellett a biztosítókat is tartalmazó – pénzügyi szektor 21, a harmadik az energetika 18 százalékos nyereségadó-hányaddal.
Részleteket a csütörtökön megjelenő HVG-ben talál.
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Hogyan és mikor lehet elrendelni a rendkívüli munkavégzést?
Óriási már a zaj a közösségi médiában. Érdemes még pénzt költeni a tartalommarketingre? Hogyan lehet ezt jól csinálni?
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?
A GKI szerint jelenleg három kulcskérdés merül fel az egykor oly népszerű adózási forma visszavezetésénél.