A "hajnali rajtaütésen" a versenyhatóság által főszabály szerint a cég tevékenységének helyszínén (székhelyén, telephelyén) végzett, előzetes értesítés nélküli (azaz meglepetésszerű!) helyszíni kutatást kell érteni. Célja dokumentumok és adatok felkutatása és (másolatok) lefoglalása, hogy a vállalkozást versenyjogsértésért felelősségre vonják. A "rajtaütések" ha nem is a hajnali, de általában a reggeli órákban kezdődnek. Magyarországon a GVH, valamint az Európai Bizottság, mint eljáró versenyhatóság hivatalnokai is végezhetik.
A vizsgálók elsősorban a vállalkozás hivatalos helyiségeiben – irodák, tárgyalók, raktárak – kutatnak, de magánhasználatban lévő helyiségeket és járműveket is átkutathatnak, ha azok a jelenlegi vagy volt ügyvezető(k), alkalmazottak, megbízottak, vagy például az irányítást gyakorló tag használatában vannak, vagy voltak a vizsgált időszakban. Így nem kizárt egy céges, vagy akár egy magánhasználatban lévő gépjármű átvizsgálása sem.
| A legújabb szabályok |
| A Versenytörvény legutóbbi, 2014. július 1-jétől alkalmazandó módosítása tovább részletezi, pontosítja a magyar szabályozást, például az elnevezés-kavalkádban rendet téve helyszíni kutatásnak nevezi ezt az eljárást, valamint megszabja, hogy a helyszíni kutatást főszabály szerint hétköznap reggel 8 és este 20 óra között kell végezni. Részletes garanciális szabályok kerültek bevezetésre az elektronikus adathordozókról készült másolatok, valamint a védett ügyfél-ügyvéd kommunikáció kezelésével kapcsolatban is. |
„A vállalkozásoknak nem árt tisztában lenni a helyszíni kutatás során őket megillető jogokkal és kötelezettségekkel. Túl késő akkor segítségért folyamodni, amikor a hivatalnokok megjelentek a cégnél, elvitték a bizonyítékként felhasználni kívánt iratokat, vagy bírságot szabtak ki a vállalkozásra vagy az alkalmazottakra” – ismerteti a folyamatot Turi Anna ügyvéd, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda versenyjogi szakértője.
Mi is történik pontosan?
A hivatalnokok az ügyvezetés, a recepció, az alkalmazottak, sőt a jogi képviselő beleegyezése (vagy éppen a jelenléte) nélkül is beléphetnek a helyiségekbe. A kutatást ugyanakkor lehetőleg az érintett jelenlétében kell végezni. A versenyhatóság a helyszíni kutatást a gyakorlatban a munkakezdés óráiban kezdi meg, és hajlandó (rövid ideig) várni a vezetőség megérkezésére.
A vizsgálók összegyűjtik és lemásolják a jogsértést alátámasztó lehetséges bizonyítékokat – többek között írásos anyagokat, szerződéseket, kézzel írt jegyzeteket, naptárbejegyzéseket, adathordozókat. Nem meglepő, ha a számítógépet, laptopot, tabletet, vagy akár a mobiltelefont is elkérik. A hatóságnak meglepően korszerű technikai eszközök állnak rendelkezésére az adatok minél hatékonyabb felkutatása és átmentése céljából. A jelszavas védelem, és a külső szerverek használata sem véd ezen intézkedésektől. A vizsgálók kérdéseket is feltehetnek a jelenlévőknek.
Együttműködési kényszer van?
A versenyhatóságok a vállalkozásokra súlyos – az előző üzleti évben elért nettó árbevétel 1 százalékig terjedő – eljárási bírságot szabhatnak ki az együttműködés megtagadása, a kutatás akadályozása esetén (ha például nem engedik be az eljáró hatóságot). A GVH nem csak cégekre, hanem alkalmazottakra, mint természetes személyekre is kiszabhat félmillió forintig terjedő eljárási bírságot, például ha egy munkavállaló megakadályozza azt, hogy a hatóság másolatot készítsen a számítógépén található dokumentumokról.
A GVH a helyszíni kutatást csak előzetes bírói engedély birtokában végezheti, ami tartalmazza a feltételezett jogsértést, és megállapítja a helyszíni kutatás kereteit, valamint időbeli korlátait. A GVH az eljárás megindításáról külön végzést hoz. Célszerű tehát e dokumentumok tartalmát a kutatás kezdetekor alaposan megvizsgálni, hogy tisztában legyenek a vizsgálat pontos terjedelmével, és az ezzel kapcsolatos jogokkal.
A helyszíni kutatással során a céget megillető egyik legfontosabb garanciális szabály a védekezési joggal kapcsolatos. A vizsgált cég jogi védelmet vehet igénybe a versenyhatóság eljárása, így a helyszíni kutatás során is (ugyanakkor a versenyhatóság nem köteles megvárni az ügyvéd megérkezését). A helyszíni kutatás kapcsán gyakran felvetődik a vállalkozásokat védő azon jog, hogy a vállalkozás és az ügyvédei közötti, a védekezés céljából készült kommunikáció (például e-mail) nem foglalható le, nem vizsgálható meg a helyszíni kutatás során, és az később sem használható fel bizonyítékként a versenyfelügyeleti eljárásban a vállalkozás ellen, feltéve, hogy annak jellege magából az iratból kiderül. A belső jogásszal, jogtanácsossal folytatott kommunikáció, levelezés viszont sem a magyar, sem az európai uniós szabályok alapján nem esik a fenti védelem alá.
Érdemes mindig ellenőrizni az eljárást indító, illetve engedélyező hatósági iratok pontos tartalmát – az kire, hol, milyen időszakra, milyen termékekre, piacra, vevőkre, ügyfelekre vonatkozik, mert ez keretet szab a hatóság jogainak.
Az Európai Unió versenyjogi szabályaival ellentétben a magyar versenytörvény alapján a eljáró GVH átkutathat, és lefoglalhat a vizsgálat tárgyához nem kapcsolódó, az előzetes engedélyben nem foglalt iratokat, bizonyítékokat is, amelyek versenykorlátozó magatartásra, vagy erőfölénnyel való visszaélésre utalnak. Ilyen esetben a GVH-nak utólag kell beszereznie a kutatást engedélyező bírói végzést. Amennyiben a bíróság nem adja meg az engedélyt, a GVH a lefoglalt iratokat nem használhatja fel bizonyítékként.
Milyen következményekkel lehet számolni, ha ellenáll a cég?
„Érdemes és célszerű nem csak a vezetőséget, hanem a munkavállalókat is részletesen kioktatni a vonatkozó szabályokról, és megfelelően felkészülni egy lehetséges kutatásra, hiszen a versenyhatóság által a vállalkozásnál töltött néhány óra (adott esetben nap) akár sorsdöntő lehet nemcsak az eljárás kimenetele, hanem a vállalkozás jövője szempontjából is. Pontosan ezért egyre gyakoribbak a versenyhatóságok helyszíni kutatására felkészítő elméleti és gyakorlati tréningek. A „mock dawn raid ("imitált kutatás") egy gyakorlati tréning, melyek során egy külső, független szakértőkből álló csoport modellezi az esetleges rajtaütést, és tárja fel a rendszerben lévő kockázatokat” – hívja fel a figyelmet Turi Anna.
Számos cégnek a saját bőrén kellett a fenti súlyos jogkövetkezményeket megtapasztalnia. Előfordult, hogy az Európai Bizottság nyolcmillió, illetve egy másik esetben 38 millió euró összegű eljárási bírság kiszabásával büntette a hatóság által lezárt irodák felnyitását/pecsét megsértését, függetlenül attól, hogy annak mi volt az oka – szándékos, vagy egy tudatlan munkavállaló vagy takarítószemélyzet általi vé(le)tlen zárfeltörés.
Egy másik esetben az Európai Bizottság a kartellbírság kiszabásánál 10 százalékot érő súlyosító körülményként értékelte azt, amikor a cég alkalmazottai a vezetőség megérkezéséig 47 percen át nem engedték be a hivatalnokokat. A GVH rendőri segítséget is igénybe vehet, ha a vállalkozás ellenállást tanúsít a helyszínekhez, dokumentumokhoz való hozzáférés során.
